Forrai Judit, Barcs István (szerk.)

Népegészségtan 1.


A WHO egészséges táplálkozási alapelvei[8]

 
  1. Az egészséges étrend segítségével megelőzhető a malnutríció minden formája, valamint a nem fertőző népbetegségek is (elhízás, diabetes, szívbetegségek, stroke, daganatok).
  2. Az elsődleges globális rizikótényezők között szerepel az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya.
  3. Az egészséges táplálkozás elkezdése már korai életkorban szükséges. Az anyatejes táplálásnak hosszabb távú kedvező hatásai is vannak, mint a túlsúlyosság kockázatának mérséklése gyermek- és serdülőkorban. (További részleteket lásd a [9]. számú irodalomban.)
  4. Az energiabevitelnek egyensúlyban kell lennie az energiafelhasználással. A zsírokból származó energiabevitel nem haladhatja meg a 30%-ot, és túlnyomórészt telítetlen zsírsavakból származzon, míg az ipari eredetű transz-zsírsavakat mellőzni szükséges.
  5. Legalább 400 g (5 adag) gyümölcs vagy zöldség naponta. Burgonya és más keményítőtartalmú gumók nem minősülnek gyümölcsnek vagy zöldségnek.
  6. A szabad cukrok fogyasztása a teljes napi energiabevitel kevesebb mint 10%-a legyen. További 5%-os redukció hozzájárulhat a jelentősebb egészségnyereséghez.
  7. A sófogyasztás 5 g/nap alatt legyen, ezzel a magas vérnyomás és a szív-, érrendszeri betegségek kockázata csökkenhet.
 

Népegészségtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 529 3

A népegészségügyi ellenőr és a védőnő szakirány Népegészségtan tantárgya kötelező tananyaga

Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave