Forrai Judit, Barcs István (szerk.)

Népegészségtan 1.


Az alkohol magzatkárosító hatása

Az alkoholizmus elsősorban társadalmi probléma, amit hagyományok és viselkedési normák és a társadalmi tolerancia konzervált az utóbbi 100 évben. Újabb virágkorát éli főleg a fiatal nők körében a hétvégi iszákosság (Tompa1,2 2014). Az alkohol súlyos teratogén, az ártalmas hatások legfőbb célpontja a fejlődő agy. A terhesség alatti nagy mennyiségű anyai alkoholfogyasztás megnyilvánulásai a megszülető gyermekben: arc- és agykoponya-deformitások, szellemi visszamaradottság, alacsony születési súly, fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyság. Már az akár csak heti 8-10 standard mennyiségű alkohol is képes lelassítani a magzati fejlődést. Az alkoholisták gyermekei között kb. 80%-ban fordul elő a terhességi korhoz képest alacsony születési súly. A születést követően a növekedési elmaradásukat nem hozzák be (magzati alkoholszindróma, Fetal Alcohol Syndrome – FAS). Az elfogyasztott alkohol mennyisége befolyásolja a tünetek súlyosságát. A gyermekek gyakran türelmetlenek, könnyen ingerültek lesznek és nyugtalanok. A mozgásfejlődés a normálisnál lassúbb, és a nyelvi fejlődés is késik. Előfordulhat halláskárosodás is, ezért minden magzati alkoholszindrómás/magzati alkoholhatástól szenvedő újszülöttet ez irányban korán ki kell vizsgálni. A magzati alkoholszindrómás gyermekek IQ-ja átlagosan 60–70, de a skála elég széles, legsúlyosabb érintettjei súlyos értelmi fogyatékosok, akik hallás- és látászavarban is szenvednek, és legtöbbször intézetben nevelkednek (Nyirkos 2005).

Népegészségtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 529 3

A népegészségügyi ellenőr és a védőnő szakirány Népegészségtan tantárgya kötelező tananyaga

Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave