A magyar felnőtt lakosság 29%-a dohányzik rendszeresen (Európai Lakossági Egészségfelmérés, 2014), a 14–16 éves serdülő korcsoportnak pedig 20-25%-a (az ESPAD, GYTS és HBSC legutóbbi kutatásai alapján). A nemzetközi standardok szerint a dohányzás 15 diagnóziscsoportban okoz bizonyítottan betegségeket. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a dohányzás következtében fellépő hazai terhek becsléséhez ezen betegségekre vonatkozóan készített szakértői elemzést az egészségügyi ellátás igénybevételére, valamint a halálozásra 2010-re vonatkozóan az ezekhez kapcsolódó költségekkel együtt. A költségelemzés a dohányzás direkt (pl. gyógyszertámogatás, egészségügyi kiadások, táppénz, rokkantnyugdíj, tűzkárok) és indirekt költségeinek (pl. korai halálozás miatti jövedelemveszteség, betegség miatt kiesett jövedelmek), valamint az állami bevételeknek a becslésére irányult. A hazai fekvőbetegellátásban 2010-ben a betegek több mint harmada (36%; 180 000), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba. A fekvőbetegellátásban kezelt betegek 38%-a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), 21%-a érbetegségben, 15%-uk ischaemiás szívbetegségben, 9%-uk stroke miatt és 8% tüdőrákban szenvedett. 2010-ben 20 470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye. A dohányzás következtében a Magyarországon a várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket, a veszteség kétharmada pedig a gazdasági szempontból legaktívabb, 35–65 év közötti életszakaszra esett. 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek (pl. az ÁFA, a jövedéki adó révén) meghaladták a 360 milliárd forintot, míg a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő direkt és indirekt kiadások összege több mint 441 milliárd forint volt, így a hazai dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt.[9]