Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez, valamint az egészséges környezethez, melynek érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segítik elő. Az egyéni életmódbeli és környezeti kockázati tényezők megváltoztatására irányuló beavatkozások alapja a jogszabályi környezet megváltoztatása, melyre vonatkozóan számos intézkedés (pl. népegészségügyi termékadó, nemdohányzók védelme, a dohánytermékek hozzáférhetőségének korlátozása) történt az elmúlt évek során. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény kiemelt szerepet tulajdonít a szűrővizsgálatoknak, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és a korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatokról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet pedig nevesíti az életkorhoz kötötten, meghatározott fertőző és nem fertőző betegségekre vonatkozóan végezhető szűrővizsgálatokat. A kormány által kidolgozott népegészségügyi programok a társadalmi, politikai döntéshozói feladatokat (pl. prevenció) tartalmazzák. Kormányzati szinten a minisztérium, valamint a szakmai, módszertani és ellenőrző szervek irányítási feladatait, az egészségnevelés színterein pedig az oktatási intézmények pedagógusai, az iskola-egészségügyi szolgálatok, a Kormányhivatalok Nemzeti Szakigazgatási Szerveinek és a civil szervezetek gyakorlati tevékenységeit foglalják össze.