Forrai Judit, Barcs István (szerk.)

Népegészségtan 2.


Dohányzás

A Nicotiana nemzetségbe tartozó növények (pl. Nicotiana tabacum) leveleinek elégetése során keletkező gázok beszívásával történik a hatóanyagok (pl. nikotin) bevitele: a tüdő alveolusain keresztül a véráram közvetítésével eljutnak a központi idegrendszerbe, ahol az idegvégződésekben kémiai reakciókat (pl. az örömérzésért is felelős dopamin felszabadítása) indítanak be, függőség kialakulásához vezetve. A dohányfüstben lévő káros anyagok (pl. nikotin, kátrány, szén-monoxid, radioaktív polónium) súlyosan károsítják mind az aktív dohányzók, mind a dohányzók környezetében élők, az ún. passzív dohányzók egészségét. A dohányzás mindkét nemnél felgyorsítja az öregedési folyamatot, illetve gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek (pl. perifériás vérellátási zavarok), a daganatos megbetegedések (pl. szájüregi daganatok, a légutak és a tüdő rosszindulatú daganata) és a krónikus légúti betegségek (pl. bronchitis, asztma). A férfiak esetében a dohányzás következtében csökken a pénisz vérellátása (impotencia), károsodnak a spermiumok és csökken a számuk. A dohányzó nőknél gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek közül az agyér- és koszorúér-betegségek, erősödhetnek a menstruációs fájdalmak, korábban jelentkezhet a menopauza. A terhesség és a szoptatás ideje alatt dohányzó nők (a nikotin átjut a magzatba és bekerül az anyatejbe) gyermekeinél jellemző a koraszülöttség, az alacsony születési súly és a légzési zavarok.

Népegészségtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 530 9

A népegészségügyi ellenőr szakirány Népegészségtan, valamint Népegészségügyi medicina és egészségvédelmi stratégiák tantárgyai kötelező tananyaga

Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave