A légzőszervi megbetegedések képezik a harmadik legfőbb halálokot az EU27 országokban: a halálozások 8%-áért felelősek. 2010-ben 100 ezer főre átlagosan 41,2 légzőszervi halálozás jutott az uniós tagállamokban.1 A légzőszervi betegségeken belül a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) volt a leggyakoribb halálok, melyet a tüdőgyulladás követett. A COPD több mint 200 millió embert érint világszerte, és évente mintegy 3 millió ember haláláért felelős, és 250 ezer ember halálát okozza az EU27 országokban, valamint a légzőszervi megbetegedések között a legtöbb kiesett munkanapért is felelős.1,2 Egy 2006–2010 között végzett európai felmérés alapján a betegség prevalenciája a 15 év fölöttiek esetében nagyon eltérő az egyes országokban: Máltán 1,2%, Magyarországon 4,7%, Törökországban 6,2%. A nők körében kissé magasabb (3,5%), mint a férfiak esetében (2,9%). A betegek gyakran dohányzók, vagy korábbi dohányosok, és tüneteik általában 40 éves kor után jelentkeznek. A COPD gyakorisága az életkor növekedésével nő, így a lakosság elöregedése miatt a betegségterhek növekedésével kell számolni. Mivel a betegség egyik fő kockázati tényezője a dohányzás (aktív és passzív egyaránt), ezért annak visszaszorítása jelentősen hozzájárulna a betegség gyakoriságának és terheinek csökkentéséhez.1 További kockázati tényezők a beltéri légszennyezés (szilárd tüzelőanyagok égetése például fűtés, főzés során), kültéri légszennyezés, foglalkozási porártalmak és vegyi anyagok, gyakori alsó légúti fertőzések gyermekkorban.2 Mindezek megelőzésében a kül- és beltéri levegőszennyeződés mérséklése, a munkavédelmi előírások betartása, a másodlagos dohányfüstártalom kiküszöbölése, kiegyensúlyozott táplálkozás és higiéné szükséges.2 A WHO adatai szerint az Európai Régióban a krónikus obstruktív tüdőbetegség 2030-ban 270 ezer ember halálát okozhatja (WHO 2011), a harmadik legfőbb halálokot képezheti. A COPD életkor-specifikus mortalitáscsökkenése ellenére a túlnépesedés, az elöregedés, a dohányzás további terjedése a légszennyezés fokozódásával, főként Ázsiában, a COPD-t az egyik legsúlyosabb globális népegészségügyi problémává teszik a 21. században. Jelenleg a légzőszervi betegségekkel (COPD, asztma, pneumonia) kapcsolatos közvetlen költségek Európában az egészségügyi kiadások ≈6%-át jelentik. Ennek csökkentése a dohányzásleszoktatás, az akut exacerbációk megelőzése és a társbetegségek prevenciója útján lehetséges. A hazai epidemiológiai változások szerények: az elmúlt 10 évhez hasonlóan a nyilvántartott betegszám az elmúlt évben 2862 esettel nőtt, tehát az incidencia csak enyhén növekedik. Ugyanakkor a férfi betegek száma 2000-ben még 27%-kal meghaladta a nőkét, míg most a nők csak 3%-kal maradnak el a nyilvántartott COPD-s férfiak számától.3