Farkas Zoltán

Teleios logos

Eusebius-tanulmányok

PAULUS TANÚSÁGA

A bizánci hagiográfia történeti forrásértékét, mint ismeretes, egyfelől az adja, hogy olyan barbár betörésekről és sikertelen bizánci hadjáratokról is beszámol, amelyekről a ’hivatalos’ bizánci történetírás rendszerint hallgat, másfelől, hogy a mártírakták, majd a vértanúk nyomába lépő remeték és szentek életrajzai (bios) bepillantást engednek a bizánci társadalom máshonnan alig ismert rétegeinek mindennapi életébe és gondolkodásába. Mango mindazonáltal nagy nyomatékkal figyelmeztet a hagiográfia, különösen a szentéletrajzok megbízhatóságának határaira. Véleménye szerint a basilikos logos toposzaiból építkező bios irodalmi formája – ahogy ő mondja: sémája – nagyon hamar rögzült, s alkalmasint ez a későbbi szentéletrajzokban, akár sohasem élt szentek életrajzában a kész mintához formálta a ’történeti’ anyagot.1

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 454 8

Ókortudomány

Eusebiust csak kevesen olvasták és olvassák önmagáért: a műveiben található adatok fontosabbak, mint maguk a művek. Magyarázhatja ezt adatgazdagsága egyfelől, stílusa, amely olyan, amilyen, másfelől. Nincsen persze itt szó arról, hogy Eusebius mellőzött gondolkodó vagy remekíró volna, hiszen nem az. Fennmaradt azonban az életmű java, elég sok ahhoz, hogy megismerhető legyen belőle Eusebius gondolkodásmódja. Ez pedig nem kevés; enélkül ugyanis talált tárgy csak az ókori szöveg: papiroson betű, így viszont múlt, ami van is már, de nincs is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/teleios-logos//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero