Amennyiben egy város stratégiai célja a turizmus fejlesztése, ez nemcsak keresleti, de kínálati szempontból is irányadó kell, hogy legyen. Előfordulhat, hogy az egyik oldalra nagyobb figyelmet szentelnek, ami aránytalanságokat eredményezhet. Amennyiben jelentős tőkebefektetés mellett gyors fejlődés zajlik egy desztinációban, a turisták száma aránytalanul emelkedhet, és ez a látogatók turisztikai élményére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Ha viszont a város több turistát vonz, mint azt teherbíró képessége indokolná, az látogatómenedzsmenti problémákat vet fel. Velencében az egy főre és egy négyzetméterre jutó turisták száma meglehetősen magas, a helyi lakosok turizmusellenesek. Prágában, mivel a főbb turisztikai attrakciók többsége sétálva is jól bejárható, kis területen fekszik, a turisták meglehetősen nagy koncentráltságát eredményezi, ami nemcsak a terület elturistásodásához vezethet, hanem a helyi lakosok önszántú kiszorulásához is. A turizmus fejlődésének aránytalanságai a helyiek közérzetének sem kedvez, és visszavetheti a turisztikai élmény autentikusságát. A főbb turisztikai attrakciók elhelyezkedésétől függ a turisták és látogatók mozgása és koncentrációs foka. Például Londonban, Lisszabonban vagy Budapesten a főbb látnivalók különböző városrészekben fekszenek, ezáltal a turisták térbeli eloszlása is nagyobb, azaz kisebb a koncentrációs fok. Ez kedvez a hely autentikus hangulata átélésének és a desztinációs élmény minőségének.