Hargittai Balázs (szerk.)

Négyszemközt a tudománnyal

Válogatás Hargittai István írásaiból


Ivan Gubkin

Ivan Gubkin (1871‒1939) olajmérnök születésének 140. évfordulóját 2011-ben életnagyságúnál nagyobb szobor felállításával ünnepelték Moszkvában. A szobor a Gubkin Olajegyetem székháza előtt áll. Gubkin az egyetem rektora volt 1930-as megalakulásától, és az egyetem ugyancsak már megalakulásától Gubkin nevét viselte. Gubkin 1910-ben szerzett bányamérnöki diplomát, amikor már majdnem negyvenéves volt. 1929-ben, ötvenhét éves korában választották meg a Tudományos Akadémia rendes tagjának. Ez az életkor nem mondható túl fiatalnak az akadémiai tagsághoz, de Gubkin nagyon szerény tudományos teljesítményt tudott felmutatni. Ebben az időben azonban nem a tudományos teljesítmény volt a fő szempont az akadémiai választásoknál. A kommunista párt meg akarta változtatni az akadémia összetételét, „szovjetizálta” az akadémiát. A kommunista kutatók megválasztásával párhuzamosan eltávolítottak elismert tudósokat. Nem egyszerűen kizárták őket, hanem megindult módszeres üldöztetésük. Mindez főként az 1929‒1930-as időszakban történt, és Gubkin tevékenyen részt vett a tudósok elleni intézkedésekben. Voltak, akiket halálra ítéltek és kivégeztek, voltak, akik hosszabb börtönbüntetést kaptak, és voltak, akik egyszerűen eltűntek. Az üldöztetések akkor értek véget, amikor a tagság összetétele már megfelelt a kommunista párt elvárásainak. 1936-ban országszerte megünnepelték Gubkin 65. születésnapját, és egyidejűleg tudományos munkássága elkezdésének 40. évfordulóját, habár csak huszonhat évvel korábban szerezte meg mérnöki diplomáját. 1936-ban választották meg a Tudományos Akadémia alelnökének is. Különleges érdemeiről szóló legendáját már halála után, a késői 1940-es és korai 1950-es években alakították ki a sztálini tudományellenes terror és Trofim Liszenko tudomány feletti uralkodása idején.

Négyszemközt a tudománnyal

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 552 1

Hargittai István fizikai kémikus, akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emeritusz professzora, az Academia Europaea (London) tagja, a Norvég Tudományos Akadémia külföldi tagja, a Lomonoszov Egyetem, az Észak-Karolinai Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora. Könyvei jelentek meg a szerkezeti kémia, tudománytörténet, a tudományos felfedezés természete, a tudomány kultúrája és más témákban, eddig összesen kilenc nyelven. Néhány méltató megjegyzés könyveiről: „Hargittai István különleges tudományos élete során kapcsolatban volt a huszadik század tudományának legnagyobb alkotóival.” (Philip Ball, a Nature szerkesztője) „A szerző azok közé tartozik, akiket az eredményeik révén bárhol és bármikor a vezetők között tartunk számon.” (Sidney Altman, Nobel-díjas) „… az életrajzok mestere.” (Sir Salvador Moncada) „Hargittai írásai összekötik a világunkat.” (Roald Hoffmann, Nobel-díjas) „Írásaiból nemcsak másokat, Hargittai Istvánt is megismerhetjük.” (Paul Nurse, Nobel-díjas) „Írásai mindig megragadnak, olvasmányosak és eredetiek.” (Richard Henderson, Nobel-díjas) „Elegánsan és emberközpontúan mutatja meg a felfedezések hajtóerőit.” (Paul Berg, Nobel-díjas) „Hargittai nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megértsük a tudományt, ezt a sajátosan emberi kulturális tevékenységet.” (Harold Kroto, Nobel-díjas) „Olyan világosan magyarázza el a legösszetettebb fogalmakat is, hogy tekinthetjük kedvcsinálónak is a további ismeretszerzéshez.” (Robert F. Curl, Nobel-díjas)

Hivatkozás: https://mersz.hu/hargittai-negyszemkozt-a-tudomannyal//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave