Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai


MÁTYÁS KIRÁLY A SZOMSZÉD NÉPEK KÖLTÉSZETÉBEN

Mátyás király Közép-Európa keleti részének legjelentősebb reneszánsz uralkodója volt. Jól működő központosított birodalmat teremtett Magyarországon, biztosította a gazdasági fellendülést, támogatta a kultúrát, zsoldos seregével megállította a török előrenyomulását. Hatalma Bécstől az Al-Dunáig terjedt. Cseh-, lengyel-, Habsburg- és törökellenes hadjárataival még életében legendákat teremtett, és a Mátyás-mítosz túlnőtt országa határán.1 Már életében mondák, anekdoták, dicsőítő énekek hirdették tetteit, és halála után népszerűsége csak egyre fokozódott. Az irodalmi alkotások és a szájhagyomány sokféleképpen jelenítette meg a nemzeti érdekeket védő, igazságos király népszerű alakját Közép-Európa keleti térségében. A Duna-táji népek egymásrautaltsága, közös történelme és földrajzi közelsége számos egymást kiegészítő, esetenként egymásnak ellentmondó folklór létrejöttét segítette. A 20. században a Mátyás király nevéhez fűződő hagyomány gyűjtőedénye annak a sokszínű folklórnak, amely ötszáz éven át a különböző műfajokban az egyes népeknél különböző módon jelent meg.

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave