Kríza Ildikó

A Mátyás-hagyomány évszázadai


Mátyás király halála

A hősénekek törvényszerűsége szerint a hősök csak hősi harcban eshetnek el. A történeti tények miatt Mátyás király haláláról ilyen hősénekek nem szólhatnak. Két szlovén ballada ad hírt a haláláról, ezenkívül mondákat jegyeztek fel. štrekelj 19. századi gyűjtése olyan alkotásokat tartalmaz, amelyek mindmáig a szlovén folklór legérdekesebb darabjai közé tartoznak, és a népköltészet sajátos alakulását mutatják.1 Adatok jelzik, hogy ez a ballada nem rokonítható sem a szerb, sem a horvát vagy magyar hagyománnyal. A szüzsé szerint a csapodár király betegen fekszik az ágyban, haldoklik. A húga faggatására bevallja, hogy szeretőjének férje okozta a halálos sebeket egy titkos párviadalban. Ez az Isten büntetése a házastársi hűtlenség miatt. A másik változatban megszólal a lélekharang, és tudtul adja, hogy a király meghalt. Mátyás kedvese is hallja a harangszót, elfehérült arca elárulja a férjnek, hogy a hír számára nem közömbös. A féltékeny férj dühében megöli a feleségét, mert megbizonyosodott az asszony hűtlenségéről.

A Mátyás-hagyomány évszázadai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 459 3

Mátyás király népszerű hősként él a szájhagyományban, mesékben, mondákban, közmondásokban. Több száz évvel ezelőtt is szívesen énekeltek róla, szerepeltették színpadon, meséltek soha meg nem történt kalandjairól. E különösen gazdag hagyomány változását mutatja be Kríza Ildikó saját kutatásai alapján. Az igazságos, okos, szegényeket megsegítő, tréfakedvelő, megleckéztetésre mindig kész uralkodó népszerű alakja változatos módon jelenik meg a magyar és a szomszéd népek népköltészetében. A középkori fényes magyar birodalom hirtelen összeomlásakor a dicsőséges Mátyás király személyét példaképül állították. Az írások megőrizték a szájhagyomány formai sajátosságait, az elbeszélőkultúra egyes elemeit. A Mátyás-mítosz később tovább erősödött. Ő lett a legjelentősebb folklórhős, a történeti személyek között legtöbbször róla énekeltek. A nevéhez kapcsolt tettek a kor elvárásaihoz kötődtek, mindig az adott kor erkölcsiségét, szemléletét mutatták, függetlenül a valóságos történésektől. Kríza Ildikó bebizonyítja, hogy a népköltészet felfedezésekor, a 19. században feljegyzett mondák, szólások előzményei a korábbi századok írott műveiben megtalálhatók, és a nemzeti király iránti érdeklődés a felvilágosodás korától kezdve állandósult. Az emberi tulajdonságok anekdotikus kifejezése, pellengérre állítása középkori gyökerű az irodalomban és a folklórban. A legnépszerűbb magyar történeti hőshöz, Mátyás királyhoz kapcsolt narratívumok nemcsak nálunk, hanem a Duna-táji népek mindegyikének költészetében fellelhetők.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriza-a-matyas-hagyomany-evszazadai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave