MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Matematikai közgazdaságtan II.
Többszektoros modellek és makrogazdasági elemzések
A többletek (surplus) kérdéséhez
A merkantilista közgazdászok a gazdagság forrásának a kereskedelmi forgalomban elért többletet tekintették: többért adják el a beszerzett árukat, mint amennyiért beszerezték őket. Petty (1662) már a merkantilistákat megelőzően, majd a 18. században a francia fiziokraták (Cantillon, Quesnay, Pigot) végleg szakítottak ezzel a magyarázattal, és a gazdagság (a gazdagodás) alapjául szolgáló többletet a termelésből vezették le. A feudális tulajdonjogon alapuló, de többnyire már tőkés bérlők által irányított, árutermelő mezőgazdaságban nyilvánvaló, akár használati értékben, többlettermék formájában is megfigyelhető volt, hogy a bérmunkások által előállított termékek mennyisége (értéke) meghaladja a felhasznált termelési eszközök (mindenekelőtt a vetőmag) pótlásához, a foglalkoztatott munkások és bérlők megélhetését biztosító fogyasztásához szükséges javak mennyiségét (költségét).
Tartalomjegyzék
- Matematikai közgazdaságtan II. Többszektoros modellek és makrogazdasági elemzések. Második, átdolgozott és bővített kiadás
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- ELSŐ RÉSZ. A többszektoros modellek elméleti és módszertani alapjai
- Bevezetés
- 1. FEJEZET. Az általános egyensúly korai, makroszemléletű modelljei
- 2. FEJEZET. Az általános egyensúly neoklasszikus mikroökonómiai modelljei
- 3. FEJEZET. A lineáris tevékenységelemzés modellje és a műszaki hatékonyság
- 4. FEJEZET. Gazdasági hatékonyság és általános egyensúly LTM-megközelítésben
- Bevezetés
- MÁSODIK RÉSZ. Az input-output modellek és az ÁKM-elemzések alapjai
- Bevezetés
- 5. FEJEZET. A Leontief-technológia és az I‑O modellek főbb típusai
- 6. FEJEZET. Az input-output modellek matematikai közgazdaságtani alapjai
- 7. FEJEZET. Az input-output elemzések statisztikai adatforrásai: az ÁKM és a SAM
- 8. FEJEZET. A külkereskedelem eltérő ábrázolási lehetőségei az ÁKM-ben
- 9. FEJEZET. Részleges bezárások: az ÁKM és az I-O multiplikátor kiterjesztése
- 10. FEJEZET. Összevont multiplikátorok, közvetlen és teljes mutatók
- 11. FEJEZET. ÁKM-ekre épülő I-O volumen- és ármodellek
- 11.1. Strukturális formában felépített I-O volumenmodellek
- 11.2. Az ÁKM-ármultiplikátorok kiigazítása
- 11.3. Az I-O ármodellek jellemző adatai és építőblokkjai
- 11.3.1. A munkaerő költségét meghatározó tényezők
- 11.3.2. Az amortizációt és a működési eredményt meghatározó tényezők
- 11.3.3. A hozzáadott érték meghatározása
- 11.3.4. Az import, a vámok és a (nettó) termékadók ábrázolási lehetőségei
- 11.3.5. A kibővített ÁKM-adatokra épülő modellek további bővítési lehetőségei
- 11.3.1. A munkaerő költségét meghatározó tényezők
- 11.4. Az ÁKM-ek adataira építhető strukturális ármodellek
- 11.1. Strukturális formában felépített I-O volumenmodellek
- Bevezetés
- HARMADIK RÉSZ. A makrogazdasági erőforrás-allokáció elemzése programozási és általános egyensúlyi modellekkel
- Bevezetés
- 12. FEJEZET. Az erőforrás-allokáció elemzése lineáris programozási modellekkel
- 13. FEJEZET. A Leontief-gazdaságok optimális termelési programja
- 14. FEJEZET. Az optimális erőforrás-allokáció nemlineáris (NLP) elemzése
- 15. FEJEZET. Nemlineáris programozási versus általános egyensúlyi modellek
- 15.1. Tovább az általános egyensúlyi modellek felé
- 15.2. Az optimum szükséges feltételeinek egyenértékű átalakítása
- 15.3. A Kuhn–Tucker-féle feltételek kiigazításával kapott CGE-modell
- 15.4. Komparatív statikai elemzések NLP- és CGE-modellekkel
- 15.5. A CGE-modellek főbb alkalmazási területei és adatforrásai
- 15.1. Tovább az általános egyensúlyi modellek felé
- FÜGGELÉK A HARMADIK RÉSZHEZ Az általános CES-függvények
- Bevezetés
- NEGYEDIK RÉSZ. Az újratermelés és az árak egyensúlyának elemzése a klasszikusok nyomán
- Bevezetés
- 16. FEJEZET. A klasszikus közgazdászok által elemzett L‑gazdaság jellemzői
- 17. FEJEZET. A makrogazdasági egyensúly klasszikus elemzései egy L-gazdaságban
- 17.1. Az egyszerű árutermelés Smith-féle elemzése
- 17.2. A termelési árak Ricardo-féle modellje
- 17.3. A termelési árak és a bővített újratermelés marxi elemzésének modellje
- 17.4. A reducibilis termelési és gazdasági rendszerek elemzésének általánosítása
- 17.5. A munkaértékek és a többlet (surplus) marxi elemzése
- FÜGGELÉK A 17. FEJEZETHEZ. A termelési árak matematikai elemzése két termék esetén
- 17.1. Az egyszerű árutermelés Smith-féle elemzése
- 18. FEJEZET. Hosszú távú (stacionárius) egyensúly technológiai választék esetén
- 19. FEJEZET. A stacionárius egyensúly Neumann-féle modellje
- 20. FEJEZET. Stacionárius egyensúly általános LTM‑technológia esetén
- Bevezetés
- Matematikai függelék
- Optimumszámítási összefoglaló és útmutató
- Bevezetés
- 1. A feltételes szélsőérték-számítási feladat klasszikus, Lagrange-féle módszere
- 2. Az általános nemlineáris feltételes szélsőérték-számítási feladat Kuhn–Tucker-féle módszere
- 3. A lineáris programozási feladatok és a szimplex módszer
- 4. A Lagrange-szorzók, illetve a duális változók optimális értékének értelmezése
- Bevezetés
- Optimumszámítási összefoglaló és útmutató
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 550 7
A kötet első része a többszektoros makrogazdasági modellek elméleti és módszertani alapjaival és előzményeivel, a következő rész a Leontief-féle input-output modellek matematikai közgazdaságtani hátterével és a gyakorlati alkalmazásokban használt modellek kérdéseivel foglalkozik, míg a harmadik rész témája a makrogazdasági erőforrás-allokáció elemzése matematikai programozási és egyensúlyi modellekkel. A kötet befejező része visszatér a matematikai közgazdaságtan elméleti területére, és a számos ma is érvényes és érdekes következtetés levonására alkalmas Leontief- és Neumann-típusú modellek bemutatásával zárul.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zalai-matematikai-kozgazdasagtan-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
