Az idegsebészet furcsa szakma. A súlyos szövődmény általában bénulás vagy halál. Erről nem szeretnek beszélni az operáló orvosok. Sok helyen megfordultam külföldön is. Híres idegsebészeket láttam dolgozni. Mindenütt láttam szövődményt. A nagy kérdés, hogyan bírod ki, hogyan teszed túl magad rajta. Pontosabban, pontosabban csinálni mindent. De hogyan lehet elérni akár a robotpontosságot, a 0,1 mm-t az emberi kézzel. A robotok a mikrosebészeti ágazatokban nem váltak népszerűvé. A mikroszkópos munkánál még nehezebb érezni a szövetek erek plaszticitását, nyújthatóságát, amit robotkarral szinte lehetetlen. Ezen gondolkoztam 2005-ben egy súlyos szövődményes eset után. Nem volt ötletem a továbblépésre. Aki kitalál valamit és meg akarja valósítani, arra sokan rátámadnak talán leginkább szűkebb hazájában. A kérdés, hogyan kezeled az ellenséges magatartást. Krisztusi ellenségszeretettel vagy emberi sértődöttséggel. 2005-ben a sok szakmai ellentét miatt kezdtem sértődött, időnként haraggal teli lenni. A sértődöttség, harag gúzsba köt, vagyis megfogja a gondolkodást, elnyomja az imádságot, ha elhatalmasodik az emberen. Jogos a haragom vagy nem? Nem érdekes, keresztény embernek nem lehet ideje megsértődni, visszavágni, adok-kapokot játszani. Sajnos beleestem ebbe a hibába. A két gondolat, melyet fentebb idéztem, kihúzott a sértettségemből. Lehet, hogy én is jobbá akarom verni az engem bántókat? Rájöttem, hogy én is ítélkezem! Rossz úton vagyok megint! Talán nem annyira, mint 1998-ig, de hamis az irány! Tudatosan elkezdtem imádkozni napi 3 rózsafüzért. Akarattal. Nehéz volt, de tisztulni kezdtem, így a kötelek, amelyek gondolataimat gúzsba kötötték, lazulni kezdtek, végül lepattantak rólam. Szárnyalhatott a gondolat, benne a tudományos gondolat! És meglett az eredménye. A keresztény orvosok találkozójáról tartottam hazafelé az ország egyik végéből 2005 augusztusában és a rózsafüzér mondása közben beesett az ötlet. Hogyan válhatnak az idegsebészeti műtétek pontosabbá? Nem a kézélen kell támasztani, hanem ujjhegyen, mégpedig a műszerfogó ujjhegyeken. Így kiesnek azok a kiskéz- és ujjízületek, amelyek átviszik az élettani kézremegést a műszervégre. Az élettani kézremegés a szívütésekből ered, van neurogén, eredete fáradtság, stress stb. Hogyan lehet mindezt megjeleníteni? Ima, böjt, ima, azután rajzolás. Így ment heteken, hónapokon át. Komoly eredmény született. Az első cikket a Surgical Neurologyban 8 nap alatt fogadták el, a másodikat 3 nap alatt. Remegésmérővel tized mm pontossággal mértük ki a változást, a remegéscsökkenést. Egy ismeretlen kis magyar idegsebészeti osztályról, Szombathelyről egy nagy nemzetközi tudományos világlap 3 nap alatt az első olvasásra? Hihetetlen! Isten segítségével minden lehetséges! A kis hidacskát, amit mindig a munkapont fölé kell helyezni, Betlehem-hídnak neveztük el, mivel a betlehemi születésre gondolva, rózsafüzért imádkozva jöttek az ötletek, aztán a rajzok. A rózsafüzérnek óriási ereje van a tudományban is. Sokszor nem szeretik ezt hallani a tudomány emberei! Pedig Einstein is megmondta „ A tudomány vallás nélkül sánta…”