Muraközy László

A koreai rejtély

Remetéből világpolgár

A koreai gyarmati politika

Ito Hirobumi, az első rezidens-tábornok az 1868 utáni Meidzsi-modernizáció egyik vezető alakja volt, ami szintén jelzi, hogy a megszállók számára saját fejlődési pályájuk volt az alapvető minta. A japán érdekek szempontjából a hazai tapasztalatok felhasználása önmagában azonban kevés lett volna, hiszen a gyarmatokon egészen más politikára, gazdaságfejlesztésre volt szükség, mint az anyaországban. Ennek iránya és eszköztára fokozatosan fejlődött és változott, ahogy az egyik oldalon sokasodtak a gyarmati tapasztalatok, a másik oldalon pedig változott a tokiói politikai-hatalmi helyzet és változtak a stratégiák. Az első gyarmati tapasztalatokat a japánok Tajvanon szerezték, majd eltérő körülmények és adottságok között Korea következett. Tajvan 1895-ös megszállása során és után az ottani tapasztalatok is alakították Japán gyarmati politikáját, de Korea földrajzi fekvésénél és méreténél fogva egészen más helyzetben volt: Kína szomszédságában feküdt, az ázsiai kontinens kapujában. A Tajvan elfoglalása utáni negyedszázad a világpolitikai környezetben is sok változást hozott, így Japán politikájában is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 568 2

Gazdaság

A 20. század vége és a 21. század kétségkívül a nagy világgazdasági erőközpontok átrendeződésének az időszaka. Sok évszázad után napjainkban úgy tűnik, hogy az európai eredetű gazdaságok elveszíthetik vezető szerepüket. Ázsia egyre jobban érzékelhető felemelkedése nem Kínával kezdődött, hanem Japánnal, az ottani gazdasági csodával. E folyamat során Japán az első, nem európai gyökerű gazdaságként zárkózott fel a legfejlettebb országokhoz. A koreai rejtély mintegy folytatása az Akadémiai Kiadónál megjelent, A Japán rejtély. Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák című kötetnek, hiszen 20. század második felében Korea, immár a kontinensen, egyfajta gazdasági csodát jelentő pályával szintén felzárkózott a legfejlettebb országok közé. Miközben kétségtelenül a japán út egyik képviselőjének, közvetítőjének tekinthetjük, ugyanakkor annak számos vonását megőrizve mégis saját fejlődési pályát alakított ki, alkalmazkodva az ország sajátosságaihoz, és a kibontakozó globalizáció új körülményeihez. Immár Korea az amely a nemzetközi gazdaság fontos szereplőjévé válva maga is példát és ösztönzést adhat a térség további felemelkedésének. Japán és Korea pályájának ismerete nélkül a 21. században immár meghatározó gazdasági nagyhatalommá váló Kína fejlődése sem érthető meg. Ez a könyv a koreai felzárkózási pálya és napjaink helyzetének megértéséhez, valamint a jövő lehetőségeinek feltárásához visszanyúl a történelmi és kulturális előzményekhez és feltételekhez. Bemutatja a több évtizedes japán megszállás időszakát és annak jelentőségét a későbbi fejlődésben. Részletesen megismerhetjük a gazdasági csoda évtizedeit, a koreai fejlesztő állam intézményeit és annak előnyeit valamint korlátait. A kötet igen részletesen foglalkozik a legutóbbi évtizedek koreai fejleményeivel, ami azért is különösen fontos, mivel Japán az elmúlt negyedszázadban egyfajta zsákutcába jutott, és képtelen kitörni a stagnálás és a defláció körforgásából. A követőknél és így Koreánál is kulcskérdés, hogy korábbi rendkívüli fejlődés feltételrendszere hogyan modernizálható, hogy a japán csapdát elkerüljék. Nem kis erőfeszítésekkel, de ma úgy tűnik, hogy Korea el tudja kerülni Japán sorsát. Korea a hosszú évszázadokon át elzárkózott remetéből a 21. század igazi világpolgárává vált.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-koreai-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero