Ritoók Zsigmond

Pillantás az ókortudományba


Kéziratok. Könyvnyomtatás

Ahhoz, hogy az írókat, nyelvhasználatukat meg lehessen ismerni, természetesen szükség volt műveik kézirataira, melyek azonban sokszor elfeledetten kallódtak kolostorok mélyén. Fel kellett tehát kutatni ezeket. Már Petrarca is keresett kéziratokat, nem is eredménytelenül, de a nagy kéziratlelések korszaka a 15. század volt. F. Poggio Bracciolini (1380–1459) bizonyult a legeredményesebbnek a kéziratok felkutatása terén. Görög kéziratokat a Nyugatra menekülő görög tudósok is hoztak magukkal, de megindult a görög kéziratok gyűjtése görögföldi lelőhelyek felkutatásával is. Giovanni Aurispa (1370–1459) egyszerre 238 kódexet szerzett meg, Béssarión gyűjteménye 900 kéziratból állt. Így jöttek létre a későbbi nagy könyvtárak kéziratgyűjteményei: Aurispa kéziratai a firenzei Laurenziana, Béssarióné a velencei Marciana gyűjteményének alapját alkották. Sok más gyűjtemény is létesült Itáliában, majd azon kívül – időrendben korán Magyarországon is (Vitéz János, Janus Pannonius könyvtára, a Corvina).

Pillantás az ókortudományba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 572 9

A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé. Tárgyalja a kérdést, hogy mi lehet az ókortudomány feladata ma, lehet-e még valami újat mondani annyi évszázad után is az ókorról.

Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel az ókor története, aki kíváncsi arra, hogyan dolgoznak az ókor kutatói. Aki áttekintést szeretne kapni arról, milyen szakterületeket foglal magában az ókortudomány, aki tudni szeretné, „mire jó” a klasszika-filológia. Mit tehet hozzá az emberiség céljaihoz, gondolkodásmódjához, hogyan gazdagíthatja közös tudásunkat.

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ritook-betekintes-okortudomany//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave