Ritoók Zsigmond

Pillantás az ókortudományba


Az összehasonlító és történeti nyelvtudomány kezdete

A történeti szemlélet és vele – mint Lachmann-nál – az összehasonlítás mint módszer más területeken is érvényesült. Így a nyelvtudományban Franz Bopp felismerte, hogy bizonyos nyelveknek, éspedig a szanszkrit, az avesztai, a görög, a latin, a litván, a gót és a német nyelvnek nemcsak a szókincsében mutatkoznak hasonlóságok, hanem és főképpen nyelvi rendszerük, névszó- és igeragozásuk egészében is. (Főműve 1833 és 1852 között jelent meg hat kötetben, de a nyelvrokonságot az igeragozás vonatkozásában már 1816-ban meglátta.) A nyelvek rokon voltát tudniillik nem az egyes nyelvek találomra választott szavai hangalakjának és jelentésének hasonlósága vagy azonossága dönti el – mint a nyelvtudományban kevésbé járatosak olykor ma is vélik –, hanem az alapszókincsben és a nyelvi rendszer egészében megmutatkozó törvényszerű megfelelések, ami megmutatkozhat törvényszerű különbözőségekben is. Bopp felismerésével megalapozója lett az indogermán, ma használatosabb – egyébként Bopp által is használt – megnevezéssel indoeurópai nyelvtudománynak.

Pillantás az ókortudományba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 572 9

A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé. Tárgyalja a kérdést, hogy mi lehet az ókortudomány feladata ma, lehet-e még valami újat mondani annyi évszázad után is az ókorról.

Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel az ókor története, aki kíváncsi arra, hogyan dolgoznak az ókor kutatói. Aki áttekintést szeretne kapni arról, milyen szakterületeket foglal magában az ókortudomány, aki tudni szeretné, „mire jó” a klasszika-filológia. Mit tehet hozzá az emberiség céljaihoz, gondolkodásmódjához, hogyan gazdagíthatja közös tudásunkat.

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ritook-betekintes-okortudomany//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave