Ritoók Zsigmond

Pillantás az ókortudományba


Papirológia

A régészeti kutatások során egy új leletcsoport vált ismertté: a papiruszok. A papirusz egy az ókorban főleg Egyiptomban, de máshol is termő vízinövény, melyből írást hordozó anyagot készítettek. „A papirusznövényből az íróanyag úgy készült, hogy rostos belét vékony szeletekre vagdalták, melyeket azután Nílus-vízzel megnedvesített táblákra helyeztek, éspedig úgy, hogy a függőleges irányban egymás mellé rakott szeletekre vízszintes irányban még egy második réteget raktak, s az egészet összepréselték. Az így keletkezett papiruszlapokat megszárították és simára csiszolták. Az egyes lapokat azután egymáshoz ragasztották, s ily módon hosszú papiruszszalagok keletkeztek, melyek összegöngyölve tekercs alakjában kerültek forgalomba” (Moravcsik Gyula: Miről vallanak a papiruszok? Budapest 1961, 8). A tekercsek különféle hosszúságúak lehettek (2–5 méter). Ami egy tekercsre ráfért, az volt egy „könyv”. A papirusznak csak az egyik oldalát csiszolták le, s általában csak erre írtak. A szöveget a tekercs egyik végén kezdve, egymást követő oszlopokban írták. Az írásra kihegyezett végű, behasított nádszálat, valamint koromból, mézgából, fémvegyületből és vízből készült tintát használtak. A papiruszt nemcsak tekercs formájában használták, hanem két-három lapot összefűzve mint „könyvecskét”, a Kr. u. 1. századtól kezdve pedig szabályos könyvformában is.

Pillantás az ókortudományba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 572 9

A mű áttekinti, hogyan alakult az ókorral való tudományos igényű foglalkozás, az ókortudomány, a kezdetektől napjainkig az egyes korok vezéreszméivel kölcsönhatásban, hogyan fejlődtek ki és alakultak azután éppen e kölcsönhatás eredményeképpen az ókortudomány egyes résztudományai és azok módszerei, másfelől hogyan hatott maga is az egyes korok gondolkodására, s hogyan lett így az ókorral való tudományos foglalkozás az európai és a magyar művelődés szerves részévé. Tárgyalja a kérdést, hogy mi lehet az ókortudomány feladata ma, lehet-e még valami újat mondani annyi évszázad után is az ókorról.

Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel az ókor története, aki kíváncsi arra, hogyan dolgoznak az ókor kutatói. Aki áttekintést szeretne kapni arról, milyen szakterületeket foglal magában az ókortudomány, aki tudni szeretné, „mire jó” a klasszika-filológia. Mit tehet hozzá az emberiség céljaihoz, gondolkodásmódjához, hogyan gazdagíthatja közös tudásunkat.

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ritook-betekintes-okortudomany//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave