Újabban a pozitív pszichológia érdeklődésének középpontjába került annak vizsgálata, hogy milyen a lelki fejlődést elősegítő munka. A modern társadalomban ugyanis a munka az életnek egyre inkább olyan részévé válik, amely az önmegvalósítást szolgálja. Természetesen a foglalkozás jellegéből adódóan jelentős különbségek adódhatnak, azonban a munkavégzésnek vannak olyan specifikumai, amelyek alapjait a menedzsment – bizonyos korlátok között – bárhol megteremtheti. Ennek megfelelően vannak olyan tulajdonságai a munkának, amelyek hozzájárulnak a lelki egészség megőrzéséhez. Ha ezek a munkafeltételek nincsenek megteremtve, akkor az adott munkahelyen szorongás lép fel, és a tisztázatlan viszonyok stresszt generálnak. Warr (2002) ilyen alapfeltételnek tartja a lehetőséget a személyes kontrollra. Fontos, hogy a dolgozó úgy érezze, hogy rendelkezik bizonyos fokú autonómiával, döntési hatáskörrel és a hozzá társuló felelősséggel, legyen valamennyi választási lehetősége és beleszólása a munka menetébe. Ezt a specifikumot azért is érdemes kiemelni, mert Karasek és Theorell (1990) a munkahelyen a belső kontroll hiányát fontos kockázati tényezőnek találta a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.