Az FCPA hatálya alá tartozó vállalatok számára a fentebb kifejtett antikorrupciós rendelkezések mellett a tőzsdén jegyzett vállalatok (public companies, issuers) transzparens könyvvezetéséhez (nyilvántartás-vezetéséhez) kapcsolódó rendelkezéseket is tartalmaz. Természetesen a korrupcióellenes és a transzparens könyvvezetésre vonatkozó rendelkezések egymástól nem függetlenek, azok egymással párhuzamosan fejtik ki hatásukat. Egyszerű példa lehet erre az egymásra hatásra, hogy egy átlátható könyvvezetéssel rendelkező vállalat esetében nehezebb elrejteni a korrupcióval kapcsolatos költéseket. A könyvvezetéshez (nyilvántartás-vezetéshez) kapcsolódó rendelkezések elsődleges célja, hogy elősegítse a vállalatok könyveinek és nyilvántartásainak pontosságát, a könyvvizsgálati folyamatok megbízhatóságát, ezáltal pedig a vállalatok transzparens működéséhez kapcsolódó közbizalmat (befektetői bizalmat) is erősítse. Az FCPA könyvvezetéssel kapcsolatos rendelkezései két részre oszthatók. Az első rész („books and records”) alapján a kibocsátóknak a könyveiket és nyilvántartásaikat észszerű részletezettséggel, pontosan kell vezetniük. A „kellő részletezettség” olyan mértékű, az elfogadott könyvelési módszereknek megfelelő részletezettséget jelent, amely alapján a vállalat pénzügyi tranzakciói és a vagyoni helyzetében bekövetkezett változások nyomon követhetők, ezáltal pedig hatékonyan csökkenthetők a könyvelési rendszerben meg nem jelenő („off-the-book”) tételekkel és/vagy a korrupcióval kapcsolatos kockázatok. A kellő részletezettség (reasonable detail) értelmezéséhez szintén iránymutatást jelenthet egy, a tisztviselő szubjektumában megjelenő, de egyébként általános zsinórmértéket jelentő megfogalmazás, amely szerint akkor kellő részletezettségű a könyvvezetés (nyilvántartás-vezetés), ha az egy – átlagos mértékben – körültekintő tisztviselő számára saját ügyei vitele esetén is megfelelő volna. A részletezettség előírása nem feltétlenül fedi le azt az esetkört, amikor a könyvelés kellő részletezettségű ugyan, de nem valós adatokat tartalmaz. Az FCPA szerint természetesen az ilyen magatartás is tilos, mivel a korrupcióval kapcsolatos kiadások elfedésére gyakori módszer, hogy a könyvelésben a korrupcióval összefüggő tételek más, legális költésként kerülnek rögzítésre. A jogalkalmazók – azaz a vállalati jogászok, compliance-szakemberek vagy az FCPA kikényszerítésében érintett hatóságok – egy-egy eset vizsgálatakor különös figyelemmel tekintik át például bizonyos területekhez kapcsolódó tételeket a könyvelésben. Ezek a területek a leginkább olyan jellegűek, hogy – a sokszor nehezen körülírható tárgyuk és nehezen meghatározható összegszerűségük miatt – alkalmasak arra, hogy ezeket felhasználva korrupt kifizetéseket leplezzenek. Ilyen területek különösen: jutalékok és jogdíjak; tanácsadói költségek; tudományos kutatásokkal kapcsolatban fizetett díjak; utaztatással és szórakoztatással kapcsolatos költségek; rabattok és árengedmények; ingyenes juttatások; „egyéb” kiadások; belső elszámolószámlák; házipénztár; leírások stb. Fontos hangsúlyozni, hogy a könyvvezetésre (nyilvántartás-vezetésre) vonatkozó rendelkezések nemcsak a korrupcióval kapcsolatos jogsértések esetén alkalmazandók, hanem általános jelleggel, a tőzsdén jegyzett vállalatok (public companies) valamennyi tranzakciójára irányadók. Ennek az oka az, hogy a vállalati visszaélések hátterében legtöbb esetben a nem megfelelő, hamis, megtévesztő könyvvezetés áll.