Az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 5. §-a szerint az államigazgatási szervek hivatali szervezetének vezetőjének az integritási és korrupciós kockázatok kezelésében való támogatásra, az integritásirányítási rendszer és a belső kontrollrendszer egyes elemei működtetésének koordinálására integritás-tanácsadót kell kijelölnie. Az integritás-tanácsadónak a hivatali szervezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt kell állnia (függetlenség). Az integritás-tanácsadó e feladati mellett egyéb feladatokat is elláthat, és ezen egyéb feladatkörében más által is utasítható lehet, de integritás-tanácsadói feladatainak ellátását ez nem veszélyeztetheti. Az integritás-tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához a felettes szerv vezetőjének és a rendészetért felelős miniszternek az előzetes, írásbeli egyetértése szükséges, továbbá a gazdasági szervezettel nem rendelkező államigazgatás szervnél az integritás-tanácsadó feladatait, az államigazgatási szervek közötti megállapodás alapján, az irányítását ellátó felettes államigazgatási szerv integritás-tanácsadója is elláthatja. Az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 6. §-a szerint az integritás-tanácsadó feladata az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló intézkedési terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló integritás jelentés elkészítésében történő közreműködés. Az integritás-tanácsadónak az intézkedési terv alapján javaslatot kell tennie az államigazgatási szerv hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzéseinek megtartására, valamint közre kell működnie ezek végrehajtásában. Az integritás-tanácsadó tájékoztatást és tanácsot ad a hivatali szervezet vezetői és munkatársai részére a felmerült hivatásetikai kérdésekben, továbbá gondoskodik a belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek a koordinációjáról, valamint elláthatja a szervezet működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat. Az integritás-tanácsadó elláthatja az adatvédelmi felelősi, esélyegyenlőségi referensi, valamint fegyelmi biztosi feladatokat is, belső ellenőr viszont nem lehet. Az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 7. §-a határozza meg, hogy ki jelölhető integritás-tanácsadónak: felsőfokú végzettséggel, legalább hároméves közigazgatási szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. További követelmény, hogy a feladatra személyisége és képességei alapján alkalmas és erkölcsileg arra méltó személy legyen. Az integritás-tanácsadói feladatra való kijelölés feltétele az integritás-tanácsadó szakképzettség megszerzése is. Az integritás-tanácsadó feladatai, felelősségi köre, szervezetben betöltött helye és függetlensége, a kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályok alapján joggal mondhatjuk, hogy az integritás-tanácsadó a közszféra compliance officere. Az integritás-tanácsadó szervezeten belül elfoglalt pozíciója azonban talán még nem olyan erős, mint a közférához hasonló compliance kitettséggel bíró pénzügyi szektorban vagy gyógyszeriparban, amelyek esetén a compliance officer – szerencsés esetben – már stabil és megkerülhetetlen szereplője a vállalati kultúrának. A magyar viszonyok között tehát már megtörtént a compliance-szabályok formális implementálása és a quasi compliance officeri pozícó intézményesítése, azonban a „soft” elemek, vagyis az új értékek, kulturális-szervezeti normák gyakorlatba történő átültetése hosszabb folyamat, amely felsővezetői elkötelezettséget, további erőfeszítéseket és időt igényel.1