Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A compliance officer

A compliance mibenléte, a compliance-keretrendszerek fontossága a – külföldi – szakmai és tudományos irodalomban már kutatott területnek számít, akár a jog, akár a társadalomtudományok oldaláról. A compliance (nagy)vállalaton belüli „motorjának”, a vállalaton belüli compliance-adminisztráció működtetőjének, az ún. compliance officer-nek1 (megfelelőségi vezetőnek) a szerepéről, feladatairól kevesebb szó esik, holott kulcsszerepe van a vállalat jogszerű és etikus működésének elősegítésében. A következőkben tehát a complianceofficer feladatkört mutatjuk be és elemezzük. Mindenekelőtt megemlítjük, hogy a jogszabályoknak és belső normáknak megfelelő működés biztosítása elsődlegesen az üzleti (szakmai) vezetők feladata. A compliance (officer) támogató funkció, jellemzően nincs közvetlen hatásköre, utasítási joga az üzleti (szakmai), valamint az egyéb támogató területek vezetői felett. Akkor működik jól beosztásában, ha úgy segít a vállalatnak és annak vezetőinek a compliance-kockázatok csökkentésében és kezelésében, hogy mindeközben a vállalat üzleti céljai sem szorulnak háttérbe.2 Ideális esetben a compliance officer a vállalaton belül független, és maga is a felsővezetőség (senior management) tagja, és közvetlen kapcsolatban áll a vállalat első számú vezetőjével3, illetve a vezető testülettel, „neki(k) riportál”.4

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave