Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők

A bűncselekmény a Btk. 4. § (1) bekezdése alapján az a szándékosan vagy – ha a Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Mindezt röviden és tudományos értelemben is helytállóan úgy szokás meghatározni, hogy a bűncselekmény olyan cselekmény, amely tényállásszerű, jogellenes és bűnös.1 A súlyosabb bűncselekményeket – éspedig azokat a szándékosan elkövetetteket, amelyeket a törvény minimum három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget –, mint már utaltunk rá, bűntettnek nevezzük. Az enyhébb bűncselekmények pedig, tehát valamennyi gondatlan deliktum (büntetési tételükre tekintet nélkül), valamint a legfeljebb kétévi szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények a vétségek (Btk. 5. §). Az alábbiakban a bűncselekmény azon általános jellemzőit tekintjük át, amelyek a vállalati környezetben történő elkövetés esetén jelentőséghez juthatnak. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a bűncselekménytani fejtegetéseket a céges szférában előforduló joggyakorlati példákkal megjelenítve is konkretizáljuk.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave