Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények a korábbi büntetőjogban a vagyon elleni deliktumok körében voltak szabályozva, önálló fejezeti rangra a hatályos büntetőjogban emelkedtek. Itt mindössze négy bűncselekményt, a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást szabályozza a törvény. Közös jellemzőjük, hogy a vagyoni érdekeken felül a passzív alany testi épségét, személyes integritását is támadják, valamint adott esetben, mögöttes jogi tárgyként a közbiztonságot is. Kiemelt társadalomra való veszélyességükre figyelemmel lényegesen magasabb büntetési tételekkel fenyegeti őket a törvény már alapesetben is, mint az egyszerű vagyon elleni bűncselekményeket, továbbá e magatartások elkövetési értéktől függetlenül bűncselekményt képeznek, szabálysértési alakzatuk tehát nincs. Miután a rablás és a kifosztás a klasszikus köztörvényes bűncselekmények sorába illeszkednek, vállalati szempontból kevésbé releváns jellegükre figyelemmel ezeket nem mutatjuk be. Röviden szólunk ugyanakkor a nem ritkán „fehérgalléros” bűnözői körökben is előforduló zsarolásról és önbíráskodásról.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave