Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Zsarolás

A zsarolás passzív alanya más természetes személy, akinek az elkövetőhöz fűződő viszonya (ismerőse, kollégája, családtagja stb.) a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. Elkövetési magatartás a passzív alany arra történő kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. E cselekmény kifejtésére szóban és írásban egyaránt sor kerülhet. Szükséges elem viszont, hogy ehhez erőszak vagy fenyegetés alkalmazása is járuljon. Vállalati körben a fenyegetéssel történő elkövetés tekinthető tipikusabbnak, amely olyan súlyos hátrány kilátásba helyezését jelenti az elkövető részéről, amely a megfenyegetettben komoly félelmet kelthet. Ez a zsarolás esetén ritkábban foglal magában élet, testi épség elleni fenyegetést (bár ez sem kizárt), gyakoribb a valamilyen egzisztenciális hátránnyal történő fenyegetés. Ilyen lehet például a sértett házasságtörésének vagy szexuális orientációjának nyilvánosságra hozatalával történő fenyegetés. A fenyegetésnek szintén lehet olyan tartalma, amely szerint az elkövető, ha a sértett nem fizet, annak jogsértő (akár bűncselekményt megvalósító) magatartását nyilvánosságra vagy a rendőrség tudomására hozza.1 Szintén zsarolás állapítható meg vállalati viszonylatban a különböző „védelmi pénz” szedésével jár esetekben.2 A bűncselekmény a kényszerítés kifejtésével kísérleti szakba jut, és mindaddig nem válik befejezetté, amíg a cselekménnyel összefüggésben vagyoni hátrány nem következik be.3 Ilyen tipikusan, ha a sértett enged a zsarolónak és megfizeti az általa követelt pénzösszeget. A zsarolás tényállásszerűségéhez az alanyi oldalon jogtalan haszonszerzési célzat is szükséges, a zsaroló tehát tisztában van azzal, hogy részére az általa követelt pénz nem jár.

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave