Ambrus István, Farkas Ádám

A compliance alapkérdései

Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


USA

A (modern) whistleblowing bölcsőjének egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok tekinthető, ahol e jelenség, túl azon, hogy a legkiterjedtebb jogi szabályozással és szakirodalmi feldolgozottsággal1 rendelkezik, a legtöbb – sokszor a történelmi szituációk által is determinált – változáson is keresztülment. Kezdetben a whistleblowert „kémnek”, sőt „besúgónak” tekintették, így a vonatkozó bejelentés megtételét sokkal inkább fogták fel árulásnak, mint jó cselekedetnek.2 A későbbiekben a fogalom egyre inkább neutrálissá vált, és róla mint egyszerű „informátorról” emlékeznek meg a források.3 Legújabban ugyanakkor – nem kevés részben a közérdekű bejelentések által kiváltott vállalati botrányoknak is köszönhetően – a bejelentők már kifejezetten közmegbecsülésnek örvendtek. Így például a Time magazin 2002-t a „Whistleblowerek Évének” nyilvánította azok miatt, akik a 2001. szeptember 11. napján történt amerikai terroresemények kapcsán a hatóságok számára hathatós segítséget nyújtottak egyes terroristák kézre kerítésében.4 Egy másik forrásmunka szerint a bejelentők – de legalábbis a témakör – népszerűségét jelzi továbbá, hogy szereplőként rajzfilmekben, mozifilmekben és gyermekmesékben is megjelennek.5

A compliance alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 934 4

Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (pl. adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti. Újabban pedig már a – szabályoknak akár betű szerint –megfelelő („compliant”) működés önmagában nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.

Könyvünkben a hazai szakirodalomban úttörő feladatra vállalkozva bemutatjuk az etikus vállalati működés körében felmerülő jelentősebb kérdéseket, továbbá részletesen elemzünk olyan lényeges esetköröket, mint amilyen az internal investigation (belső vállalati visszaélés-vizsgálat), illetve a whistleblowing (közérdekű bejelentés). Az említett intézmények elméleti és gyakorlati kérdéseinek bemutatásán felül megvizsgálunk olyan aktuális problémákat, mint a bűnügyi compliance, az adatvédelem bizonyos vonatkozásai, a compliance szabványosítása, illetve megjelenése egyes speciális vállalati szférákban. Erre figyelemmel könyvünk ajánlható minden olyan elméleti és gyakorlati szakembernek, aki többet szeretne tudni a vállalati működés ezen dinamikusan fejlődő témaköréről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ambrus-farkas-a-compliance-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave