Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A kritikai kriminológia megszületésének társadalmi kontextusa

A hatalom problematikájára az 1960-as évek társadalmi és kulturális változásai irányították rá a társadalomtudományok figyelmét. A változások gyújtópontjában az ekkor kibontakozó széles körű értékválság állt, amely kihívások elé állította a fejlett nyugati társadalmakban addig meghatározó viszonyokat (vö. 6.1. és 25.3.3. fejezet). A konfliktusok a fennálló társadalmi rend és hatalmi struktúrák körül sűrűsödtek, különösen két, egymással szorosan összekapcsolódó tematika mentén. Az egyik a társadalmi igazságosság problémaköre volt. A társadalmi csoportok széles köre – a nők, a feketék, a bevándorlók, a szegények – számára még mindig elérhetetlen esélyegyenlőség és teljes jogú társadalmi tagság az 1960-as évekre robbanásközeli állapotba sodorta a nyugati társadalmakat. „Nyilvánvalóvá vált, hogy az osztályhelyzet, az életkor, a nem és az etnikumhoz tartozás szerint a társadalmat elnyomó viszonyrendszerek szövik át.” (Young 2002: 25) A másik, ehhez szorosan kapcsolódó tematika az elnyomás fenntartásának intézményeire, és különösen az állam és az állampolgárok viszonyára vonatkozott. Ebben az összefüggésben az értékválság már nem csak a kiszolgáltatott társadalmi csoportok relációjában volt értelmezhető, hanem egy szélesebb legitimációs krízist jelzett, amely legélesebben az USA vietnami katonai részvételével összefüggésben jelentkezett. Egyre több fiatal érezte úgy, hogy az állam túlhatalma visszaélésekre, önkényre és súlyos jogsértésekre ad lehetőséget, amelyekkel szemben a civil társadalom és közösségei eszköztelenek és védtelenek maradtak.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave