Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Lévay Miklós (szerk.)

Kriminológia

2., átdolgozott kiadás


A társadalmi kontroll kortárs elméletei: Tittle és Hagan

Részben ez utóbbi problémára válaszképpen fogalmazta meg kifinomult és átfogó kontrollelméletét, a kontrollegyensúly-elméletet Charles Tittle (1997; 1999; 2004). Tittle szerint a bűnelkövetés leginkább a kontrollegyensúlytalanságra vezethető vissza, amelynek két fő oka van: a kontrolldeficit vagy a kontrolltöbblet. Az elmélet központi premisszája szerint „az egyes bűncselekmények elkövetésének valószínűségét az emberek által mások felett gyakorolt kontroll és a rajtuk gyakorolt kontroll közötti arány határozza meg” (Tittle 1993: 142). Kontrolldeficit azok esetében áll fenn, akiknek a cselekvését a társadalmi kontrollmechanizmusok – legyenek azok a formális kontroll makrotársadalmi szinten működő intézményei vagy csoportokban működő informális kontroll – jelentősen korlátozzák. A kontrolldeficit frusztrációhoz, irigységhez, illetve a konformitáshoz fűződő érdek meggyengüléséhez vezet, ami viszont arra ösztönözhet, hogy az autonómia és személyes szabadság visszaszerzése érdekében bűncselekményeket kövessünk el. A kontrolltöbblet akkor alakul ki, amikor valaki a más személyek és a környezete felett nagyobb kontrollt gyakorol, mint azok őfölötte. Az ilyesféle kontrolltöbblet szintén kikezdi a konformitást: a bűnelkövetés káros következményei kisebb eséllyel következnek be, ami normasértésre ösztönözhet; a bűnelkövető ellenőrzése alatt álló személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények is gyakran maradnak következmények nélkül. Az kontrollegyensúly-elmélet tehát nem csak a fehérgalléros bűnözés okságának szolgálhat lehetséges magyarázatául, hanem más, például a személy elleni erőszakos bűncselekményekre is. Az, hogy a kontrollegyensúlytalanság milyen cselekmények elkövetését teszi valószínűvé, az a kontrolldeficit vagy kontrolltöbblet mértékétől is függ.

Kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 931 3

A kriminológia olyan dinamikusan fejlődő ismeretanyag, amely hagyományosan a jogtudomány, a társadalomtudományok és a pszichológia fogalmait és módszertanát sajátosan ötvözve létrehozta a társadalmi eviancia, ezen belül különösen a bűnözést elemző tudományt. A kötet részletesen bemutatja a kriminológia több mint kétszáz éves történetét, foglalkozik a bűnözés megismerésének napjainkig változó lehetőségeivel, illetve az egyes bűncselekmények, elkövetők és áldozatok típusaival. Alaposan elemzi a hagyományos büntető igazságszolgáltatási és kriminálpolitikai reakciók fejlődését, a büntetőpolitika, áldozatvédelem és bűnmegelőzés intézményeit. Nagy teret szentel a kortárs kriminológiai elméleteknek és korunk, a későmodernitás, egymástól jelentősen eltérő kriminálpolitikai irányzatainak.

Tankönyvként a kötet alapvető célja a felsőoktatási hallgatók számára a kriminológia történeti és kortárs ismeretanyagának szakszerű, de közérthető bemutatása. A társadalomtudományok iránt érdeklődők számára pedig akár kihívást is jelenthet az interdiszciplináris párbeszédre. A szerzők a kriminológia tudományában felhalmozott hazai és nemzetközi tudásanyagot korszerűen, magas szakmai szinten, számos példával, statisztikai adattal szemléltetve, gazdag irodalomjegyzékkel kiegészítve ismertetik meg az olvasóval, a Kriminológia így fontos forrás lehet a bűnözéssel foglalkozó szakemberek és a téma iránt érdeklődő laikusok számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/borbiro-gonczol-kerezsi-levay-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave