Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Keresetindítás

Általánosságban elmondható, hogy tulajdonszerzéssel kapcsolatos pert az indíthat, aki tulajdonos vagy állítja tulajdonjogát, illetőleg akinek jogi érdeke fűződik az ingatlan tulajdonjogának sorsához. A jogi érdek azt jelenti, hogy a per kimenetelétől függően jogot szerezhet, vagy kötelezettség alól mentesülhet a fél. Hogy a perindító felperes vagy az ilyen tartalmú viszontkeresetet előterjesztő alperes megfelel-e ezen követelményeknek, az minden esetben a legitimáció kérdése, tehát bizonyítási kérdés, így nem lehet alkalmazni a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt szabályt, amely szerint vissza kell utasítani hiánypótlás nélkül a keresetlevelet, ha a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja. Kényszerű pertársaság esete forog fenn, tehát több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a per tárgya olyan közös jog, illetve olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el (Pp. 36. §). A célszerű pertársaság esete forog fenn, ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő részvétel nélkül is kiterjedne [Pp. 37. § a) pont]. Ez igen gyakran fordul elő a tulajdoni perekben. Ilyen esetben a pertársasághoz tartozó személyek perben állása kötelező. Ha a felperes keresetlevelében nem vonta perbe ezeket a személyeket, a bíróság erre hiánypótlás keretében akkor is felhívja, ha jogi képviselővel jár el. Amennyiben a fél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, akkor a keresetlevelet vissza kell utasítani a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave