Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Az építkezéssel okozott hátrány

Az ingatlanon fennálló tulajdonjog gyakorlásával tipikusan megvalósított sérelem a szomszédos ingatlan tulajdonosának (használójának, birtokosának) az építkezéssel okozott hátrány, jogsérelem. Az ilyen igényre alapított perekben alapvető tétel az, hogy az építési engedély nem zárja ki a szomszédjog megsértésén alapuló polgári jogi igény érvényesítését (BH1994. 245. II.). Az építkezéssel (új épület elhelyezésével, bővítéssel stb.) kapcsolatban a tulajdonossal szemben nem az az elvárás, hogy a saját tulajdonosi érdekeinek sérelmével, a szomszéd érdekeinek előtérbe helyezésével építkezzen, hanem az, hogy a beépítés (építkezés) megtervezésével olyan építési módot válasszon, amely figyelemmel van az épített környezet helyben kialakult sajátosságaira és a szomszéd számára elkerülhetetlen hátrányokat nem okoz (EBH2011. 2397. I.). Ehhez kapcsolódik az EBH2010. 2219. szám alatt közzétett döntésben megfogalmazott elv, hogy a szomszédjog megsértéséből eredő kártérítési felelősség alapja nem önmagában a szomszédnak okozott hátrány ténye, hanem az a magatartás, hogy a saját lényeges érdekeinek sérelme nélkül az építkező úgy is eljárhatott volna, hogy ezzel nem, vagy csak kisebb mértékben okoz kárt. Ezeknek az elvi alapvetéseknek a további „finomhangolása” az a BDT2015. 3360. szám alatt megjelentetett döntésben kimondott elvárás, hogy „ahhoz, hogy az építtető a szomszéd szükségtelen zavarásának felróhatósága alól kimentse magát, azt kell bizonyítania, hogy az építkezés csak ezen a módon volt megvalósítható. Ennek során nem a már megvalósult épület adottságaiból kell kiindulni, hanem azt kell vizsgálni, hogy megfelelően összehangolt tervezés esetén más, a szomszédok érdekeit is szemelőtt tartó megoldás az építtető saját tulajdonosi érdekeinek aránytalan sérelme nélkül megvalósítható lett volna-e”.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave