Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Ulászló 1492-es és 1498-as dekrétumai

II. Ulászló király 1492. évi dekrétumának IX. cikkelye szintén megerősítette, hogy a birtokjogok nem idegeneknek, hanem magyaroknak adományozandók, mégpedig érdemeikhez és szolgálataikhoz képest. Mindebből látható, hogy a föld mint a legfőbb és az egyik legősibb termelési eszköz, valamint a telek mint lakóhely, már a középkori Magyarországon is olyan kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy egyrészről korlátozták a megszerzésének lehetőségét azzal, hogy idegeneknek nem voltak juttathatók, másrészt nem pénz ellenében, hanem érdem fejében adományozták a királyok az alattvalóiknak. A birtokvitában történő ítélkezésről II. Ulászló 1498. évi dekrétumában, az LXII. cikkelyben előírta, ha valamely egyházi bíró valamely országlakost birtokjog tárgyában maga elé idézne, és miután felismerte, hogy ez ügy birtokjog körül forog, abban az ügyben a további eljárásba bocsátkoznék, akkor az ország rendes bírái őket az illető birtokjog becsüjében marasztalják el. Ennek az volt a célja, hogy az egyházi bírák ne ítéljenek birtokjog tárgyában; tehát a birtokviták elbírálása világi (királyi) bíróság elé tartozzék.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave