Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása

Jelentős eltérés van a Ptk. és az 1959-es Ptk. rendelkezései között az elidegenítési és terhelési tilalom hatását illetően. A korábbi szabályozás szerint az ezzel ellentétes rendelkezés abszolút érvénytelenségi ok volt, a semmisségét vonta maga után, amelyre bárki határidő nélkül hivatkozhatott. Ezzel szemben a Ptk. 5:32. § (1) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítési és terhelési (elidegenítési) tilalomba ütköző rendelkezés azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja, hatálytalan. Az elidegenítési és terhelési tilalmat figyelmen kívül hagyó rendelkezés tehát nem lesz érvénytelen (semmis), hanem a jog jogosultjával szembeni érvényesülése, hatályosulása lesz kizárt. Ebben az esetben tehát a semmisség mint jogkövetkezmény „erga omnes” hatásával szemben az elidegenítési és terhelési tilalomba ütközőség a jogosult és az azt megszegő tekintetében, azaz „inter partes” lesz hatálytalan. A jogosult azonban ezt a hatálytalanságot orvosolhatja úgy, hogy az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez hozzájárul, amellyel így a rendelkezés jogellenességét kiküszöböli és hatályossá teszi.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave