Fónyiné Kazareczki Andrea, Tolnai Ildikó

Ingatlanjog I.

2., átdolgozott kiadás


A földek nyilvántartásba vétele, az ehhez kapcsolódó rendszer kialakítása

1885-ben és 1886-ban két fontos törvényt fogadtak el: a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. törvénycikket, valamint a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. törvénycikket. Az ingatlanjog történeti fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a föld – mint ahogy a rá vonatkozó királyi dekrétumokból, majd később a törvényekből kitűnik – mint a gazdasági élet, a hasznosítás, haszonszerzés egyik fontos tárgya, az emberiség társadalmi létének kezdeteitől védelemben részesült (az országok vezetői a tulajdonszerzést óvták az idegenektől), adományozása kitüntetésnek minősült (nem pénz ellenében, hanem szolgálat, érdemek folytán lehetett hozzájutni), valamint az uralkodók (majd később az intézményesült állam) számára az adók szempontjából nagyon fontos bevételi forrás volt, ami napjainkig megmaradt. Ezért fontossá vált a földek (ingatlanok) nyilvántartásba vétele, az ehhez kapcsolódó rendszer kialakítása; ugyanakkor az ingatlanhoz fűződő jogok folytán a birtokos, a használó a nyilvántartás biztonsága folytán védelmet is élvezett; de azt sem szabad elfeledni, hogy a földet már a rómaiak idején magánjogi szerződéseknél követelések biztosítására biztosítékul adták, azaz zálogtárgyként használták, és az ingatlanok nyilvántartása e jogok bejegyzésére és biztosítására is alkalmassá vált. Érdemes tehát rövid áttekintést nyújtani a földek nyilvántartásának alakulásáról a történelem folyamán, különös tekintettel a magyarországi szabályozásra.

Ingatlanjog I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 929 0

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. Az átdolgozott kiadás többek közt már tartalmazza a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. és Pp. szabályozását is.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ingatlanjog-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave