Veres Zoltán

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel


Befektetővédelem a Transzparencia irányelvben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról1 célja valamely uniós országban működő szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóiról szóló, befektetők részére nyújtott tájékoztatás javítása. Ennek érdekében időszakos és folyamatos közzétételi kötelezettséget határozott meg a kibocsátók részére. 2013-ban a 2004/109/EK irányelvet a 2013/50/EU direktíva2 módosította annak érdekében, hogy a kis és közepes kibocsátókra nehezedő adminisztratív terheket csökkentse, így például megszüntette az időközi nyilatkozat és a negyedéves pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettséget.3 A módosítás továbbá az átláthatósági rendszer hatékonyságának javítására is irányult, különös tekintettel a vállalati tulajdonosi szerkezet közzétételére.4

A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 927 6

A fogyasztóvédelem – bár ókori gyökerekkel rendelkezik – hazánkban az 1990-es években indult erőteljes fejlődésnek. A pénzügyi területen ez a szemléletmód később, gyakorlatilag a devizahitelezés által előidézett társadalmi helyzetben került az érdeklődés – és a jogalkotás – fókuszába. Pedig ebben a szektorban talán még erőteljesebben jelentkeznek egyes, a fogyasztóvédelem létjogosultságát megalapozó problémák, mint az információs aszimmetria, a termékek, szolgáltatások összetettsége és változékonysága. Ráadásul a pénzügyi szektorba vetett bizalom megingása könnyen a gazdaság egészének válságához vezethet.

Minderre tekintettel indokolt, hogy ezen a területen is fokozott figyelmet kapjon a laikusok védelme és a felek viszonyának korrekt szabályozása. A téma összetettségére figyelemmel ugyanakkor a felmerülő problémák nem csak jogi természetűek, így azokra megoldást sem csak a jog eszköztárában kell keresnünk. A pénzügyi fogyasztóvédelem ezért nemcsak jogi szempontból vizsgálandó, helyesebb az egyébként is gyakran nehézkes jogági-jogágazati besorolás helyett a pénzügyi fogyasztóvédelemre egyfajta komplex szemléletmódként, eszközrendszerként tekintenünk.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani. Ennek érdekében az elméleti megalapozás keretében kitér a pénzügyi szektor rendszerére, a fogyasztó fogalmával kapcsolatos kérdésekre, majd vizsgálja a téma fontosabb kapcsolódási pontjait a főbb jogterületekkel. A szabályozás fejlődésének tendenciáját a viszonylag részletes történeti összefoglaló segít megérteni.

A komplex normaanyag ismertetését a fontosabb nemzetközi (különösen az európai uniós) normák felvázolása után a magyar joganyag rendszerezett – több szempont szerint csoportosított – tárgyalása követi. Ezután a soft law területére evezve az alternatív szabályozás és vitarendezés lehetőségeire és néhány példájára világít rá. Az értekezést egy másik normarendszer, az etika perspektíváira történő kitekintés zárja le.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veres-a-penzugyi-fogyasztovedelem-egyes-alapkerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave