Az 1952-es Pp. úgy rendelkezett, hogy önmagában a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya [1952-es Pp. 332. § (3) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a jogerős határozat végrehajtható függetlenül attól, hogy annak bírósági felülvizsgálatát kérték. Ez sok esetben jelentős jog-, illetve érdeksérelemmel jár, ezért a bíróság jogosult – kérelemre – a döntést felfüggeszteni. E jogintézmény célja jogvédelem nyújtása azokra az esetekre, amikor a bíróság érdemi döntése már késő lenne, mert az ítélet meghozataláig tartó idő alatt a végrehajtás, a döntésben foglaltak teljesítése visszafordíthatatlan, vagy aránytalanul nehezebb helyzetet eredményezne valamelyik fél számára. Ilyenkor a közigazgatási per nem tudná betölteni célját, rendeltetését, a bírói kontroll kiüresedne. A végrehajtás felfüggesztése megfelelő jogvédelmet nyújthat a kötelezést tartalmazó határozatok esetében. Nehezebb a helyzet megítélése akkor, amikor magának a döntésnek nincs végrehajtható rendelkezése, nem ír elő konkrét kötelezést, de az a fél jogát, jogi helyzetét mégis befolyásolja. A bírói gyakorlat szerint a határozat végrehajtása bíróság általi felfüggesztésének jogi hatása az, hogy az abban foglaltakat nem lehet érvényre juttatni. Ez nem csak kötelezettséget megállapító határozat esetében merülhet fel, sőt lehetőség van a határozaton alapuló jogok gyakorlásának felfüggesztésére is (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.031/2.). Erre figyelemmel az 1952-es Pp. alapján lehetőség volt a végrehajtás felfüggesztésére olyankor is, amikor a közigazgatási döntés joghatásainak beállta okozta a joghátrányt. Így még a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat végrehajtása is felfüggeszthető volt a bíróság által, és ebben az esetben a nyilvántartásból törölt adatot haladéktalanul vissza kell jegyezni. Mindez azonban nem alkalmazható az ingatlan-nyilvántartási ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben, mert ezekben a perekben az Inytv. speciális szabályaira kell figyelemmel lenni.