Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A klasszikus jogértelmezési kánon

A jogértelmezés többféle módszere ismert, történetileg visszatekintve már a legkorábbi ismert két értelmezési módszer a grammatikai és a logikai értelmezés volt. A természetjogi felfogások – különösen annak észjogi iskolája – a rendszertani értelmezést tették hozzá az értelmezési módszerekhez, majd az első nagy „rendszeralkotó” Carl Friedrich von Savigny volt, aki a modern jogtudomány számára kidolgozta az úgynevezett négyes jogértelmezési kánont. A kánon az értelmezés egymásra épülő lépcsőfokait jelentette, eszerint az egyszerűbb nyelvtani és logikai értelmezés után a rendszertani és történeti értelmezést is használni kell a norma szövegének értelmezése során.1 A nyelvtani-nyelvi2 értelmezési módszernek több alfaját lehet felfedezni az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában (szó szerinti,3 szaknyelvi,4 kontextuális5), de meg kell jegyezni, hogy ennek sokkal kevésbé van jelentősége, mint a nemzeti jogalkalmazásoknál. A logikai értelmezés során6 argumentumokkal, joglogikai formulákkal a normaszöveget logikai művelet tárgyává tesszük, és az ebből levonható következtetés alapján jutunk közelebb a norma értelméhez. A maximák közül az Európai Unió Bírósága gyakran használja az ellenkezőjéből való következtetést, de talán annak betudhatóan, hogy az Európai Unió Bíróságának ítéletei a döntés indokait és mérvadó megfontolásait röviden, szinte apodiktikusan adják vissza, ezért habár ténylegesen alkalmazzák ezeket a formulákat a döntés meghozatalánál, ugyanakkor szövegszerű megjelöléssel a jól ismert logikai elvek többnyire inkább főtanácsnoki indítványokban köszönnek vissza (argumentum a contrario,7 argumentum a minore ad maius,8 argumentum a maiore ad minus,9 argumentum a simile,10 argumentum ad absurdum11). A Bíróság gyakorlatában sűrűn előfordul, hogy az adott rendelkezést elhelyezi a Szerződés struktúrájában, és más rendelkezésekkel „együtt olvassa”.12 Másfelől az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogszabály szövegét amennyire lehet, úgy kell értelmezni, hogy összhangban legyen a Szerződés rendelkezéseivel.13 Az Európai Unió Bíróságának értelmezési gyakorlatában csekélyebb jelentőséggel ugyan, de megtalálhatjuk a történeti értelmezés alapvonalait,14 s ezt elsősorban azoknál az ügyeknél, amikor közös európai értékek szerint határoz a bíróság a konkrét norma értelmezését illetően.

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave