Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


Sajátos bírósági felülvizsgálat uniós jogi alapon: az ügy újratárgyalása

A Bíróság gyakorlatából a közigazgatás működését illetően1 egy speciális, új jogorvoslati eszköz is körvonalazódni látszik. Amennyiben az uniós joggal ellentétes jogalkalmazásból az egyénnek jogsérelme származik, úgy bizonyos nemzeti eljárásjogi feltételek fennállása esetén nem elképzelhetetlen, hogy a jogsérelem reparálására az ügy újratárgyalásával kerüljön sor.2 Ha ugyanis a jogsérelem abban áll, hogy a belső jogot helytelenül alkalmazzák, evidens, hogy jogorvoslattal kell e jogsérelmet elhárítani. Az eljárások egyenértékűségének elvéből következik, hogy nem lehet más a jogi helyzet olyan esetekben, ha a jogsérelem az uniós jog hibás alkalmazásával állunk szemben. A jogbiztonság elvére tekintettel azonban ez a lehetőség nem korlátlanul igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A jogbiztonság elvének megfelelően az uniós jog nem követeli meg, hogy a közigazgatási szerv főszabály szerint köteles visszavonni az észszerű jogorvoslati határidő lejártával vagy a jogorvoslati út kimerítésével jogerőssé vált közigazgatási határozatot.3 Ezen elv tiszteletben tartása annak elkerülését teszi lehetővé, hogy a joghatást kiváltó közigazgatási aktusokat időbeli korlátok nélkül megkérdőjelezzék.4 A Bíróság azonban elismerte, hogy ez az elv bizonyos esetekben korlátozottan érvényesül. A Kühne & Heitz ügyben hozott ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a közigazgatási határozat meghozatalára illetékes közigazgatási szerv az EKSZ 10. cikkből (Lisszabont követően EUSZ 4. cikkéből) következő együttműködés elve alapján köteles felülvizsgálni a közigazgatási határozatot, és négy feltétel teljesülése esetén köteles azt adott esetben visszavonni. Először is, ha a nemzeti jog alapján a közigazgatási szerv hatáskörrel rendelkezik a határozat visszavonására. Másodszor: a szóban forgó határozat valamely végső fokon eljáró nemzeti bíróság ítélete nyomán vált jogerőssé. Harmadszor: az említett ítélet – a Bíróság azt követő ítélkezési gyakorlatára tekintettel – a közösségi (Lisszabont követően uniós) jog olyan téves értelmezésén alapul, amelyet anélkül fogadtak el, hogy előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordultak volna az EKSZ 234. (Lisszabont követően EUMSZ 267.) cikk harmadik bekezdésében rögzített feltételek mellett. Negyedszer: az érintett személy, azt követően, hogy tudomására jutott az említett ítélkezési gyakorlat, haladéktalanul a közigazgatási szervhez fordult.5

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave