Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A személyek szabad mozgása

A személyek szabad mozgása az uniós polgársághoz tapadó jog, tartalma szerint az uniós polgár jogosult arra, hogy családtagjaival együtt más uniós tagállamba szabadon belépjen, ott tartózkodjon. A jogosultság kiterjed arra is, hogy a másik uniós államban valamilyen – tipikusan gazdasági célú – tevékenységet folytasson. A személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések összességének célja, hogy az uniós állampolgárok számára megkönnyítsék bármilyen szakmai tevékenység gyakorlását az Unió egész területén, és azokkal ellentétes minden olyan intézkedés, amely az állampolgárokat hátrányosan érinthetné, amikor egy másik tagállam területén kívánnak gazdasági tevékenységet végezni.1 A fogalomban történt módosulás, az integráció kezdeti szakaszában a személyek szabad mozgása – bizonyos korlátozások mellett – a gazdasági célú tevékenységek határok nélküli gyakorlásának kereteit jelentette. A Maastrichti Szerződéssel létrehozott uniós polgárságból fakadó jog már nem csupán a gazdasági célú belépésre és tartózkodásra vonatkozik, hanem – a Szerződések szabályait jelentős másodlagos jogi rendelkezésekkel kiegészítve – a korábbi szabályozás kereteit kitágítva mára az integráció egyik fontos mozgatórugójává vált. Az uniós polgárság fogalmának megteremtésével a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok már nem csak a belső piac működéséhez kapcsolódóan jelentek meg, és az Amszterdami szerződéssel létrehozott szabadság, biztonság és jog érvényesülésének térsége létrehozásával a szabályok tovább árnyalódtak.

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave