Gombos Katalin

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere


A rendeleti jellegű jogi aktusok

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően irányadó EKSZ 230. cikk negyedik albekezdés rendezte azt a kérdést, hogy a jogi aktusok mely formáit, milyen perelőfeltétel igazolása mellett jogosultak magánfelek támadni. Döntő fogalmi elem a rendelet formájában hozott határozat volt, ami már elnevezésében is nehezen volt értelmezhető. A rendelet formájában hozott határozat problematikája arra nyúlik vissza, hogy habár a rendeletek lényegi jellemzője az általános hatály,1 ugyanakkor a rendeletek nem minden esetben általánosan alkalmazandók mindenkire, hanem olyan rendelkezéseket is tartalmazhatnak, amelyek a jogalanyok egy szűkebb körére vonatkoztathatók. Ilyen esetekre tette lehetővé az EKSZ a jogforrás megtámadását egy szűkebb alanyi kör számára. Perelőfeltételként a személyes érintettséget is igazolni kellett. Tipikus előfordulásként azt a helyzetet lehetett említeni, amikor a rendelet megnevezett bizonyos magánfeleket, vagy amikor a rendeletből, esetleg annak mellékletéből konkrétumok voltak kiolvashatók bizonyos jogalanyokra vonatkozóan. Több kvótaelosztási tárgyú rendeletben fordult elő ilyen szabályozási technika, így ezek kapcsán fejtette ki az Európai Unió Bírósága véleményét a 230. cikk negyedik albekezdésében felsorolt, perelőfeltételt jelentő fogalmi kérdésekről.2

Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 928 3

Az Európai Unió sajátos autonóm jogrendszerrel rendelkezik, amely jellemzői alapján elkülönül mind a tagállami, mind pedig a nemzetközi jogtól. Az uniós jog a Bíróság jogértelmező-jogfejlesztő gyakorlata, vagy a szerves jogfejlődés alapján kimunkált doktrínákkal rendelkezik, amelyek részben szokatlanok a belső jogokban, részben eltérő tartalommal használhatók. Az Európai Unió jogának alakításában egyaránt fontos szerepet játszanak a tagállamok és a jogalkotási felhatalmazással felruházott uniós intézmények. A jogalkotás eredményei azok az elsődleges, másodlagos és speciális jogforrások, amelyek ismerete fontos, hiszen mindennapi életünket, jogaink és kötelezettségeink alakulását is befolyásolják.

Az Európai Uniót a jog ereje tartja össze, ezért a sajátosan születő jogforrások érvényesülése szempontjából kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Bírósága által folytatott jogértelmező gyakorlatnak. Az Európai Unió Bírósága összetett feladatot lát el, sokféle eljárási formában biztosítja az uniós polgárok, a tagállamok és az uniós intézmények részére a joghoz jutást. Kiemelkedő jelentőségű az eljárások közül az előzetes döntéshozatali eljárás, ez a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közötti sajátos együttműködés, amelynek célja az uniós jog egységes értelmezésének és érvényesülésének biztosítása.

Az Európai Unió sokféle jogot biztosít közvetlenül a polgárai számára. Az egységes belső piac arra épül, hogy hozzájuthatunk más tagállam termékeihez, az Unión belül szabadon mozoghatunk, vállalhatunk munkát más tagállamban, a diákok széles körben kapnak lehetőséget tanulmányaik más tagállamban történő folytatására. A szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerése hozzásegíti a munkavállalókat és vállalkozókat az európai mobilitáshoz. A vállalkozások más tagállamban is nyújthatnak szolgáltatásokat, ott szabadon letelepedhetnek, és a határon átnyúló tőkemozgások útjában álló akadályok is lebontásra kerülnek. A vállalkozások és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja és védi a gazdasági verseny tisztességes feltételeit rendező szabályozás. Ez a könyv ezekben a témakörökben segíti az tájékozódást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/europai-jog-az-europai-unio-jogrendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave