Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre

Metszéspontok a kezdő és a szemelfaktív igék lexikai és grammatikai jelentéseiben

1. Juhász József az orosz kezdő igék lexikai jelentését elemezve helyesen állapítja meg, hogy a kezdő igék szemantikájában két tényező veendő figyelembe: 1) a cselekvés bekövetkezésének, beállásának a momentuma és ennek 2) folytatása (Juhász 1962: 35). Tulajdonképpeni ingresszív akcióminőségről valóban csak a két jelentésmozzanat figyelembevételével beszélhetünk. Juhász József ezt a két – természetesen számára sem egyenrangú – jelentésmozzanatot a kezdő igék vonatkozásában kötelezőnek tartja, és kijelenti, hogy a kezdő igék sohasem („ни в коем случае”) fejezhetnek ki momentán, pillanatnyi cselekvést (uo.: 35). Ebben a kérdésben kénytelen vagyok ellentmondani Juhász Józsefnek, mert a nyelvi tények és a nyelvtörténeti kutatások arra engednek következtetni, hogy a kezdő igék a szláv nyelvekben valóban képesek momentán, pontosabban hirtelen beálló befejezettséget is jelölni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Nyelvészet

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero