1. Az aspektus grammatikai, illetve szintagmatikai jelentéseit a különböző cselekvésmódok (akcióminőségek) lexikai jelentéseiből absztrahálták: „Формирование видовой системы явилось результатом грамматикализации тех или иных группировок способов действия” (Bondarko 1971a: 15). Amit például az egyes cselekvésmódok (akcióminőségek) lexikailag is kifejezhetnek, azt más igei csoportok csak szintagmatikailag, csak bizonyos szövegkörnyezeti mutatók, indikátorok segítségével képesek visszaadni. Találóan fejezi ki magát Wolfgang Boeck, amikor ezt írja: „Die Bedeutungen der Aspekte werden auf Aktionsartbedeutungen zurückgeschaltet” (Boeck 1961: 232). A подул (дунул несколько раз) ige összegző jelentésű lesz akkor is, ha a szintagmatikai mutatók (indikátorok) nincsenek kitéve. Ha például a позевал csak egyetlen ásítást fejezne ki, elegendő lenne azt a зевнуть igével visszaadni. A позевать ige lexikai jelentése itt egybeesik az ige összegző szintagmatikai grammatikai jelentésével, amely a cselekvés egyes aktusait komplexíve összegezi. Bondarko erről így ír: „Az összegző jelentés lényegében a szemantikai ismérvek rendszeréhez tartozik, ugyanúgy, mint a konkrét tényjelentés, mivel itt is csupán a konkrét tények összegéről van szó” (Bondarko 1970: 31). Kár, hogy a позевать és a зевнул несколько раз közötti különbségre már nem mutat rá, pedig az integrált totalitásnak két különböző megjelenési formája van: az egyik a komplexív, a másik az összegező, vagyis a szláv igék integrált totalitása megvalósulhat komplexíve (позевал) és összegezve (зевнул несколько раз) egyaránt.