Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre


Metszéspontok a delimitatív és az augmentatív igék jelentésében

1. A delimitatív igéket vizsgáló nyelvészek szemantikai elemző munkájukban a logikai irányzatot követve a szó jelentésváltozásait egyszerűen mint eredményt tudomásul veszik, az okokat, az utakat, amelyek ehhez az eredményhez vezettek, figyelmen kívül hagyják; vagyis nem törekszenek arra, hogy feltárják azokat a törvényszerűségeket, amelyek az új jelentés kialakulását előidézték (vö. Weisgerber 1927: 161). Az egyszerűen leírható fogalmi (denotatív) jelentést állapítják meg; a tisztán fogalmi tartalmon túlmutató konnotatív jelentéseket nem vizsgálják (lásd Szende 1979: 94), pedig – Károly Sándor szavaival élve – „a jelentésváltozások megértése a nyelv emocionális oldalának [kiemelés tőlem – K. J.] a figyelembevétele nélkül teljesen lehetetlen” (Károly 1970: 65).

Szláv igeaspektus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave