Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre


Az aspektualitásról

A nyelvtani jelenségek vizsgálatának differenciálódása, a mélységi és felszíni kategóriák egységének és kölcsönhatásának a felismerése vezetett el a nyelvészetben a különböző funkcionális szemantikai kategóriák, a temporalitás, a modalitás, a perszonalitás vagy éppen az aspektualitás kialakulásához. Az aspektualitás fogalmát elsőnek Alekszandr Bondarko fogalmazta meg, aki szerint az aspektualitás olyan funkcionális-szemantikai kategória, amely a cselekvés lefolyása jellegének legkülönbözőbb kifejezési eszközeit foglalja magában (Bondarko 1971b: 12). Az aspektualitás tehát nem azonos az aspektus grammatikai kategóriával, mert az aspektualitás nemcsak a mélységi szemantikát, az aspektus invariáns jelentéseit, hanem a felszíni szemantikát, az aspektualitás lexikai és mondattani összetevőit is magában foglalja. Az aspektualitás funkcionális-szemantikai kategóriájának három fontos összetevőjét különböztetjük meg:

Szláv igeaspektus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave