Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre

A befejezett ige imperfektivációja

1. Az imperfektiváció sztenderd („szabályos”) formája a következő: a folyamatos igét a befejezettből képezzük oly módon, hogy annak tövéhez kapcsoljuk az imperfektiváció képzőjét, mely alapvetően három változatban fordul elő: -ыва- (-ива-), -ва- vagy -а- (я) alakban. Az -a- képző alkalmazása gyakran von maga után szabályszerű hangváltozásokat, ezek általában a mássalhangzókat érintik, ritkábban a magánhangzókat vagy mind a kettőt. A következő hangváltozások a megadott igékben törvényszerűek: д’/жд (убедить–убеждать), д’/ж (родить–рожать), т’/щ (прекратить–прекращать), т’/ч (ответить–отвечать), с’/ш (украсить–украшать/украшивать), с/т (изобрести–изобретать), ст’/ск (пустить–пускать), з’/ж (погрузить–погружать), ч/г (помочь–помогать), ч/к (привлечь–привлекать), idetartozik továbbá az ún. l epentheticum megjelenése a lágy ajakhangok után az abszolút tő végén: в’/вл (удивить–удивлять), ф’/фл (разграфить–разграфлять), б’/бл (углубить–углублять), п’/пл (закрепить–закреплять), м’/мл (оформить–оформлять). A magánhangzók váltakozására tipikus példa és általában kötelező az o/a átmenet: удвоить–удваивать, усвоить–усваивать, изготовить–изготавливать, néhány esetben azonban ugyanez a váltakozás fakultatív: обусловить – обусловливать/обуславливать, сосредоточить – сосредаточивать/сосредотачивать. Egy másik, több igét is érintő hangváltozás az е/и: умереть–умирать, опереться–опираться. Amint már a „Bevezető megjegyzések” címszó alatt utaltunk rá, az imperfektiváció folyamatából nem zárhatók ki a „szabálytalan”, nem sztenderd szemléletképzési formák, olyanok, mint: вложить–вкладывать, сгрести–сгребать vagy az igekötős mozgást jelentő igéknél: прийти–приходить, вывести–выводить és hasonlók.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Nyelvészet

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero