Héder Mihály, Paksi Dániel

A személyes tudásról

Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program

12.1. A fejezet céljai

Polányi összehangolja és egybeszövi a hallgatólagos tudás természetére vonatkozó vizsgálódásainak az eredményét a biológiával kapcsolatos állításaival, amit egyetlen érvelés két különböző ága egybetorkollásának nevez.
Eljut annak a kimondásához, hogy a biológia nem más, mint az önmagára reflektáló élet. Mivel a biológus az élővilág része, ezért ő maga is − együtt a hallgatólagos képességeivel és tudásával − a biológia tárgya.
Amennyiben a biológus olyan világképet fogad el, amely nem összeegyeztethető saját képességeinek a gyakorlásával – működésével −, akkor biztosan téved, mivel „annak, amit megfigyelünk, összhangban kell lennie ugyanezen képességek megfigyelésre való alkalmasságába vetett bizalmunkkal” (SZTII:171) − az előző pont logikai következményeként.
Polányi kijelenti, hogy ez a felismerés ösztönözte arra, hogy belevágjon a megismerés hallgatólagos összetevőjének működését feltáró rendszeres vizsgálatokba, voltaképpen a Személyes tudás megírásába.
Polányi egyik célja a kortárs biológia kritikája. Számos − behaviorista – megközelítés elégtelenségére mutat rá, mivel esetükben a kiindulási feltételek és a magyarázó elvek nem egyeztethetők össze a tudás hallgatólagos alapjaival.
A helyes biológiai megközelítés ugyanis nem azokra az elvekre épül, mint a fizika, és nem is művelhető a fizika módszereivel. A biológiának a mérnöki tudományokhoz hasonlóan nem a tárgyi részletek objektív tényeivel kell foglalkoznia, hanem az átfogó egészek személyes tényeivel (lásd 4. fejezet). Ezeket a teljesítmény logikájával összeegyeztethető fogalmakkal írhatjuk le (lásd 11. fejezet).
Mivel a biológia olyan tudás, amelynek tárgya maga a tudás a legalacsonyabb biotikus szintektől kezdve egészen a legmagasabb szintű emberi tudásig − pl. a tudomány műveléséig –, ezért egy kiterjesztett ún. ultrabiológiáról, nem pedig mechanikus szemléletű biológiáról kell beszélnünk.
Amíg a fizika tárgya élesen elkülönül a fizikától és a fizika művelését lehetővé tevő személyes tudástól, addig a biológia tárgyát az emberi személyes tudás összetevői és gyökerei jelentik, amelyek a legprimitívebb biotikus teljesítményekig és elköteleződésekig nyúlnak vissza.

„A biológia nem más, mint a biológus részvétele különböző szinteken lévő szervezetek elkötelezettségeiben, amelyek általában alacsonyabb rendűek nála.” (SZTII:223)

„Az élő dolgokkal kapcsolatos tények jóval személyesebbek, mint az élettelen világ tényei. Emellett, ahogy az élet magasabb rendű megnyilvánulásai felé haladunk, mind személyesebb képességeket kell használnunk – beleértve a megismerő egyre átfogóbb részvételét – ahhoz, hogy megértsük az életet.” (SZTII:171)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 583 5

Filozófia

Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik.

Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg.

A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.

Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero