Héder Mihály, Paksi Dániel

A személyes tudásról

Polányi Mihály filozófiája: a hallgatólagos tudás, az emergencia és a bizalmi program

9.1. A fejezet céljai

Polányi ebben a fejezetben saját posztkritikai filozófiájának a szükségességét alapozza meg azáltal, hogy rámutat és kifejti a kritikai filozófia korlátait.
A következő szempontok szerint különbözteti meg a kétely fajtáit: hallgatólagos, implicit vagy explicit; kontradiktórikus vagy agnosztikus; a helyszíne a bíróság, a vallás vagy a tudomány.
Kimutatja, hogy az egyetemes kétely nem lehet következetes – a hit nem küszöbölhető ki a megismerés folyamatából.
Polányi történeti példái megmutatják, hogy a kritikai filozófia valójában éppúgy bizalmi alapokon nyugszik, vagyis kritikátlanul elfogadott alaphitekre épül, mint a saját posztkritikai filozófiája. Nem igaz tehát, hogy a kritikai filozófia maradéktalanul racionális megalapozást kapna, s azáltal, hogy a kritikai módszert tekinti a tudás megszerzése egyedül elfogadott módjának, nem vallja be a tényleges alaphiteit, következésképpen ellentmondásossá válik. Polányi szerint nem lehetséges a kritikai filozófia céljait elérni, mert azok önfelszámolók. A kritikai filozófia elfogadásának egyik következménye, hogy a hallgatólagosan elfogadott alaphitek fölszámolásával jelentés nélkülivé fokozza le a világot, ami az ember személyes világának a kiüresítéséhez és további romboló gyakorlati következményekhez vezetett a 20. században.

BOX 20.

Kritikai és posztkritikai filozófia: A filozófiatörténeti áttekintésekben a „kritikai filozófia” kifejezés Kant és követői törekvéseinek a megkülönböztető jelölésére szolgál. A fogalomnak azonban létezik egy ettől szélesebb körű használata is, mivel a „kritikai” gondolkodást a „maradi”, „dogmatikus” gondolkodással szokás szembeállítani – bár azt, hogy mit értsünk dogmatikus gondolkodáson, erősen meghatározza a beszélő filozófiai beállítottsága. A „kritikai” szaknyelvi használata gyakran kapcsolódik a „szkeptikus” jelző alkalmazásaihoz.

Polányi tág értelemben használja a kritikai filozófia fogalmát. Minden olyan filozófiát, amelyik az emberi megismerést és tudást objektív, racionális alapra kívánja helyezni, és elveti a hitet mint az ember egyik alapvető szellemi képességét, kritikai filozófiának tekint (lásd a 8. fejezet utolsó pontját). Polányi szavaival: „a kritikus elme elutasítja két szellemi képességének az egyikét”. (SZTI:41)

„Újra el kell ismernünk a hitről, hogy minden tudás forrása. Hallgatólagos hozzájárulás és intellektuális szenvedélyek, egy nyelv és egy kulturális örökség birtoklása, vonzódás a hasonlóan gondolkodók közösségéhez, ezek azok az indítékok, amelyek kiformálják látomásunkat a dolgok természetéről, amire a dolgok kezelésében támaszkodunk. Nincs olyan intelligencia – bármilyen kritikus vagy eredeti is –, amely működni tud egy ilyen bizalomteli sémán kívül.” (SZTII:42)

A kritikai filozófia a 17. században alakult ki, a megalapozásában René Descartes módszeres szkepszise játszotta a fő szerepet. Polányi a kritikai filozófiával szemben fogalmazza meg a saját bizalmi alapú posztkritikai filozófiáját. A személyes tudás koncepciójának a jelentőségét és a Személyes tudás című könyvének a célját a következőképpen foglalja össze:

„Az, hogy újra felruházza az embereket azokkal a képességekkel, amelyek iránt bizalmatlanságra tanították a kritikai gondolkodás évszázadai. Arra csábítom az olvasót, hogy használja ezeket a képességeket, elmélkedjék a dolgok képén, amelyek így visszanyerik meglehetősen nyilvánvaló természetüket. Ennyit kíván ez a könyv elérni.” (SZTII:226)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 583 5

Filozófia

Polányi Mihály Személyes tudás című könyve a huszadik század egyik legfontosabb tudományfilozófiai munkája. A hallgatólagos tudás elképzelése, miszerint „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani” széles körben elterjedt. Polányi szerint az emberi tudás se nem objektív, se nem szubjektív, hanem személyes. Ugyanakkor azt, hogy ez mit is jelent pontosan, komoly félreértések és félreértelmezések kísérik.

Polányi gondolatait kizárólag Polányi filozófiai nézőpontja alapján lehet megérteni, amely szakít a filozófiát és a tudományokat ma uraló kritikai, materialista és neodarwini attitűddel. Polányi álláspontja szerint a tudásnak bizalmi alapjai vannak, amelynek a gyökereit az ember evolúciós eredetében (emergencia) találhatjuk meg.

A Személyes Tudásról című könyv a Személyes tudás részletes, szövegközeli elemzését nyújtja, amelyből kirajzolódik, hogy mi is valójában Polányi filozófiája és a személyes tudás elképzelése.

Hivatkozás: https://mersz.hu/heder-paksi-a-szemelyes-tudasrol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero