Zavodnyik József

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos 2019-es értelmezései

28. Adatvédelmi hatásvizsgálat

GDPR

35. cikk

Adatvédelmi hatásvizsgálat

(1) Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa –, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

(2) Ha van kijelölt adatvédelmi tisztviselő, az adatkezelő az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésekor az adatvédelmi tisztviselő szakmai tanácsát köteles kikérni.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni:

a) természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek;

b) a 9. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok különleges kategóriái, vagy a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése; vagy

c) nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

(4) A felügyeleti hatóságnak össze kell állítania és nyilvánosságra kell hoznia az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdés értelmében adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni. A felügyeleti hatóság továbbítja az említett jegyzékeket a Testület részére.

(5) A felügyeleti hatóság összeállíthatja és nyilvánosságra hozhatja az olyan adatkezelési műveletek típusainak a jegyzékét is, amelyekre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. A felügyeleti hatóság továbbítja ezeket a jegyzékeket a Testület részére.

(6) A (4) és (5) bekezdésben említett jegyzékek elfogadását megelőzően az illetékes felügyeleti hatóság igénybe veszi a 63. cikkben említett egységességi mechanizmust, ha ezek a jegyzékek olyan adatkezelési tevékenységeket tartalmaznak, amelyek az érintettek számára történő, több tagállamra kiterjedő áru- vagy szolgáltatás nyújtásához vagy az érintettek viselkedésének több tagállamra kiterjedő megfigyeléséhez kapcsolódnak, vagy érdemben érinthetik a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását.

(7) A hatásvizsgálat kiterjed legalább:

a) a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket;

b) az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára;

c) az (1) bekezdésben említett, az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára; és

d) a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és az e rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.

(8) Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók által végzett adatkezelési műveletek hatásainak értékelése – különösen az adatvédelmi hatásvizsgálatok – során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó adatkezelők, illetve adatfeldolgozók teljesítik-e a 40. cikkben említett jóváhagyott magatartási kódexek előírásait.

(9) Az adatkezelő adott esetben – a kereskedelmi érdekek vagy a közérdek védelmének vagy az adatkezelési műveletek biztonságának sérelme nélkül – kikéri az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről.

(10) Ha a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza, valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot, akkor az (1)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni, kivéve, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják.

(11) Az adatkezelő szükség szerint, de legalább az adatkezelési műveletek által jelentett kockázat változása esetén ellenőrzést folytat le annak értékelése céljából, hogy a személyes adatok kezelése az adatvédelmi hatásvizsgálatnak megfelelően történik-e.

GDPR

36. cikk

Előzetes konzultáció

(1) Ha a 35. cikkben előírt adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

(2) Ha a felügyeleti hatóság véleménye szerint az (1) bekezdés szerint tervezett adatkezelés megsértené e rendeletet – különösen, ha az adatkezelő a kockázatot nem elégséges módon azonosította vagy csökkentette –, a felügyeleti hatóság az adatkezelőnek és adott esetben az adatfeldolgozónak legkésőbb a konzultáció iránti megkeresés kézhezvételétől számított nyolc héten belül írásban tanácsot ad, továbbá gyakorolhatja az 58. cikkben említett hatásköreit. Ez a határidő – a tervezett adatkezelés összetettségétől függően – hat héttel meghosszabbítható. A felügyeleti hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az adatkezelőt vagy adott esetben az adatfeldolgozót a meghosszabbításról és a késedelem okairól. Az említett időtartamok felfüggeszthetők arra az időtartamra, amíg a felügyeleti hatóság nem jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyeket adott esetben a konzultáció céljából kért.

(3) Az adatkezelő a felügyeleti hatósággal folytatott, (1) bekezdés szerinti konzultáció során a felügyeleti hatóságot tájékoztatja:

a) adott esetben az adatkezelésben részt vevő adatkezelő, közös adatkezelők és adatfeldolgozók feladatköreiről, különösen vállalkozáscsoporton belüli adatkezelés esetén;

b) a tervezett adatkezelés céljairól és módjairól;

c) az érintettek e rendelet értelmében fennálló jogainak és szabadságainak védelmében hozott intézkedésekről és garanciákról;

d) adott esetben, az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről;

e) a 35. cikk szerinti adatvédelmi hatásvizsgálatról; és

f) a felügyeleti hatóság által kért minden egyéb információról.

(4) A tagállamok konzultálnak a felügyeleti hatósággal minden, a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó, a nemzeti parlament által elfogadandó jogalkotási intézkedésre – vagy ilyen jogalkotási intézkedésen alapuló szabályozási intézkedésre – irányuló javaslat előkészítése során.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállami jog előírhatja, hogy az adatkezelők konzultáljanak a felügyeleti hatósággal, és szerezzék be a felügyeleti hatóság előzetes engedélyét akkor is, ha valamely közérdek alapján ellátandó feladat végrehajtásához kapcsolódóan kezelnek személyes adatokat, ideértve a személyes adatoknak a szociális védelemhez és a népegészségügyhöz kapcsolódó kezelését is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos 2019-es értelmezései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 295 935 1

Jogtudomány

Immáron két éve alkalmazandók az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rendelkezései. Ebben az időszakban a korábbiakhoz képest erőteljesebb figyelmet kapott az adatvédelem, amelyet 2018-ban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elsősorban arra igyekezett felhasználni, hogy minél szélesebb körben ismertesse az új szabályozást és az azzal kapcsolatos jogértelmezéseit. A 2019. évben ugyanakkor már megszaporodtak a bírsággal záruló adatvédelmi hatósági eljárások. Mivel az adatkezelők (legyenek akár vállalkozások, akár önkormányzatok, akár más szervezetek) számára egyre nagyobb kockázatot jelent, ha az adatkezelési tevékenységüket nem a jogszabályi előírásokkal összhangban végzik, fontos számukra, hogy megismerjék, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság miként értelmezi a GDPR-ban foglaltakat.

A kötet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a GDPR előírásait értelmező, elsősorban a nyilvánosságra hozott határozataiban megjelenő gyakorlatát dolgozza fel, témakörönként tekintve át a hatóság megállapításait.

Ajánlott mindazoknak, akik meg kívánják ismerni, hogy az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság milyen jogértelmezések alapján hozta meg határozatait. Segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy az adatkezelők adatkezelési tevékenységüket a Hatóság gyakorlatára tekintettel tudják folytatni. A kötet kiemelten hasznos lehet adatkezelők, adatvédelmi tisztviselők (DPO-k), adatvédelmi szakjogászok, ügyvédek, hatóságok, jegyzők, adatvédelmi szakjogászok, gazdasági társaságok jogtanácsosai, vezető tisztségviselői, HR-vezetői, illetve marketingvezetői számára. A kiadvány ugyanakkor nemcsak az adatkezelők, hanem az érintetteknek, azaz azon személyeknek is fontos információkkal szolgál, akiknek személyes adatai kezelésére kerülnek, támogatva őket és jogi képviselőiket az adatkezeléssel összefüggő jogok érvényesítésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-altalanos-adatvedelmi-rendelettel-gdpr-kapcsolatos-2019-es-ertelmezesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero