Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


A membránösszetétel szerepe a stresszrezisztenciában

A membránhoz kötött fiziológiai folyamatok (anyagfelvétel, fotoszintetikus és mitokondriális elektrontranszport stb.) intenzitását alapvetően meghatározza a lipid mikrokörnyezet fizikai tulajdonsága. E folyamatok az integráns, illetve a perifériás membránfehérjék közreműködése révén játszódnak le. Az egyes biokémiai reakciók során ezen membránfehérjék térszerkezeti (konformáció) változást szenvednek. Ezért alapvető feltétel, hogy a lipid mikrokörnyezet ezt tegye lehetővé, ami a lipidek félfolyékony állapotát jelenti. Ha a membránlipidek elvesztik félfolyékony halmazállapotukat (fluiditásukat), gelifikálódnak, megszűnik a membránfehérjék mobilitása, ami a fiziológiai aktivitás elvesztéséhez vezet. Azt a hőmérsékleti tartományt, ahol a lipidek gelifikálódnak, fázisváltozási hőmérsékletnek nevezzük. A fázisváltozási hőmérséklet a membránlipidek kémiai összetételétől függ. Ha a membránban a foszfolipidek dominálnak, a fázisváltozási hőmérséklet alacsonyabb, míg ha szteránvázas vegyületek (szabad szteroidok) vannak túlsúlyban, a membrán viszonylag magas hőmérsékleten is gelifikálódik. A zsírsavak telítettsége szintén befolyásolja a fázisváltozási hőmérsékletet: a többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a fázisváltozási hőmérsékletet, vagyis a gelifikáció alacsonyabb hőmérsékleten következik be. (Gyakorlati életből vett példán: az étolajban a glicerint telítetlen zsírsavak észteresítik, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú. Ha szaturáció során a telítetlen kötéseket hidrogénezéssel telítik, elveszíti folyékony halmazállapotát, margarin keletkezik.)

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave