Lexikon Patmiakon p. 152. Sakkel. Gennétések címszó alatt: Régen az athéniek összessége, mielőtt még Kleisthenés a phylékkel kapcsolatos rendezést végrehajtotta volna, földművesekre és kézművesekre oszlott. Négy phyléjük volt, mindegyik phylének három része, amelyeket phratriáknak és trittysöknek neveztek. Ezek közül mindegyik harminc nemzetségből állt, és mindegyik nemzetség harminc férfit foglalt magába, akik nemzetségekbe voltak beosztva, ezeket gennétéseknek hívták, és köztük sorsolták a papi méltóságokat, melyek megillették az egyes nemzetségeket, például az Eumolpidákat, a Kéryxöket és az Eteobutadákat – ahogyan Az athéni államban Aristotelés elmondja ezekkel a szavakkal: „Mindnyájan négy phylére oszlanak, utánozva az esztendő szakait, mindegyik phylé három részre válik, hogy az egész tizenkét részből álljon, ahány hónap van az évben, s ezeket trittysöknek és phratriáknak hívják. A phratriába harminc nemzetség rendeződik, ahány nap van a hónapban, a nemzetség pedig harminc férfiből áll.” Vö. Harpokratión; Suda a gennétai címszó alatt. – Schol. Platón: Axiochos. 371d: Aristotelés mondja, hogy Athénben az egész lakosság földművesekre és kézművesekre oszlott; négy phyléjük volt, s mindegyik phylének három része, melyeket trittysöknek és phratriáknak neveznek. Ezek közül mindegyikbe harminc nemzetség tartozik, s mindegyik nemzetség harminc férfiből áll. Ezeket, akik a nemzetségekbe tartoznak, gennétéseknek nevezik. Hasonlók: Schol. Platón: Philébos. 30e, Törvények. 878d; An. Gr. 227a = Etymologicum Magnum. 226, 13; Suda gennétai címszó alatt; Moeris p. 99. Pierson-Koch; Eustathios: Kommentár az Iliashoz. 239, 37; Pollux: 8, 109. – Harpokratión Trittys címszó alatt: Trittys a phylé harmadrésze. Ez ugyanis három részre oszlik, trittysökre, törzsekre és phratriákra, amint Aristotelés Az athéni államban mondja. – Hasonlók: Suda, Phótios, Etymologicum magnum a trittys címszó alatt; Bekker: Anecd. 306, 24 = Schol. Platón: Állam. 175a.