Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok

A massaliótáké

549. Athénaios: Lakomázó bölcsek. 13,576: Aristotelés A massalióták államában ezeket írja: „Az ióniai Phókaia lakói tengeri kereskedő útjaik során megalapították Massaliát. A phókaiai Euxenos a királynak, Nanosnak – mert hát ez volt a neve – vendégbarátja volt. Ez a Nanos éppen lányának esküvőjét ülte, amikor Euxenos megérkezett, és Nanos meghívta a lakomára. Az esküvőt a következő módon tartották meg: a lakoma után a fiatal lánynak körbe kellett vinni egy kelyhet, amiben vegyített bor volt, és a kérők közül annak kellett adnia, akinek leginkább akarta. Az lett a vőlegény, aki a kelyhet kapta. így a lány, akinek a neve Petta volt, bejött, és véletlenül-e, vagy nem, a kelyhet Euxenosnak nyújtotta. Amikor ez történt, a lány apja úgy vélte, a kehely ádása csakis isteni végzés lehetett, így Euxenos feleségül vette a lányt, és az Aristoxené nevet adta neki. A mai napig van egy tőle származó nemzetség Massaliában, a Prótiadák, Prótos ugyanis Euxenos és Aristoxené fia volt.”

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Ókortudomány Filozófia

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero