Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok


A milétosiaké

556. Parthenios: Szerelmi szenvedésekről. 14 Antheusról: Aristotelés és a milétosi történetek írói beszélik el. A halikarnassosi királyi családból származó Antheus fiatalon, kezesként került Phobioshoz, a Milétosban akkoriban uralkodó egyik Néleidához. Phobios felesége, Kleoboia, akit egyesek Philaichmének neveznek, beleszeretett a fiúba, és mindent kieszelt, hogy elcsábítsa. Antheus visszautasította, mondván, aggódik, hogy fény derül a dologra, majd a vendégbarátságra és a közös asztalra hivatkozott. Kleoboia ezt nehezen viselte el, bosszút forralt, Antheust pedig könyörtelennek és gőgösnek nevezte. Egy bizonyos idő elteltével úgy tett, mintha elmúlt volna szerelme. Egy mély kútba belekergetett egy szelíd fogolymadarat, majd megkérte Antheust, hogy másszon le és hozza fel a madarat. Antheus készségesen engedelmeskedett, mert semmire sem gyanakodott, Kleoboia pedig rádobott egy hatalmas követ. Antheus rögtön meghalt, Kleoboia meg rádöbbent, hogy milyen szörnyű tettet követett el, s a fiú iránt érzett reménytelenül égő szerelemben felakasztotta magát. Egyébként Phobios ez okból, a vérbűn miatt mondott le a hatalomról Phrygios javára.

Államéletrajzok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave